Jelenleg még a 2004-ben elfogadott közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló úgynevezett Ket törvény van érvényben, amelyet azóta többször módosítottak. Jelenleg ismét zajlik a törvény-előkészítő vita, amelynek alapvető kérdése, hogy új törvényt fogadjanak el vagy a korábbit módosítsák. A lehetőségekről Gyergyák Ferenccel és Szmetana Györggyel zajlott beszélgetés a Rádió Orienten.
A magyar közigazgatás úttörő szerepet töltött be nemcsak a monarchia keretei között, de Európán belül is. Mint azt Szmetana György elmondta, Magyarország volt az első az 1880-as évek elején, amely szervezeti és eljárási szinten is hozzányúlt a közigazgatáshoz és ahol ennek következtében 1896-ban Európában az elsők között felállt az általános hatáskörű közigazgatási bíróság, amely jogkörét 1907-ben kiszélesítették, majd ezt az I. világháború befejezését követően, 1919 után a jogfolytonosság elvével még tovább bővítették. „Emellett eljárási vagy rendtartási kérdésben is úttörő volt hazánk, hiszen 1901-ben a magyar jogfejlődés eljutott odáig, hogy jogorvoslati szinten egységesíteni tudta az eljárást, 1929-ben pedig már az alap eljárás jó néhány elemét is egységesíteni tudták” – ismertette a szakértő.
Ma ismét fontos kérdés a közigazgatási eljárás szabályozása. Mint arra Gyergyák Ferenc felhívta a figyelmet, jelenleg zajlik a törvény-előkészítő vita, a legfontosabb és alapvető kérdés, hogy magának a ket-en (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.) változtassanak, vagy azt váltsák-e fel egy teljesen új szabályozással.
„Alapvető fontosságú kérdés, hogy mit tekintünk célnak? A gyors eljárási határidőt vagy a normális ügyfélnek elégedettséget, jó döntést hozó eljárást?” – tette fel a kérdést a szakértő. Mint mondta, a mostani szabályozás és annak változtatása a minél rövidebb határidőre épül, azonban ez véleménye szerint ronthatja a minőséget. Szmetana ehhez hozzátette: további probléma, hogy a hatósági eljárások személytelenek, a határozatok sablon szövege miatt az ügyfél nem érzi úgy, hogy az ő saját problémáját oldották meg. „Megfogalmazásában is legyen személyes a közigazgatás” – szögezte le a szakértő, hozzátéve, a határozatokban szokásos személyhez nem köthető magyartalan megfogalmazásokat el kell felejteni.
További vitás kérdés a közig bíróság felállítása. Mint azt Szmetana kifejtette, véleménye szerint nem gond, ha van egy bírói kontroll, de azt megfelelő mértékkel kell tudni alkalmazni és megfelelő időben érvényesíteni.
Hogy volt régen...?
