2015-ben kapcsolódnak össze a közigazgatási nyilvántartások, amely végén a rendszer 1-2 napos átfutási idővel képes lesz szinkronizálni az adatmódosításokat. Az e-szolgáltatások számára megszűnnek a határok, terjed az elektronikus fizetés és a szabad szoftverekhasználata, a fejlődésből pedig a közszféra is profitál. A Rádió Orient műsorában Fekete Gábor, e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár mutatta be a legújabb trendeket.
A közigazgatás az elektronikus megoldások megjelenése előtt is számos nyilvántartást vezetett: a felületek nem voltak online kapcsolatban, az adatváltozás nem vezetődött át automatikusan. A 2013-as év végén kialakított keretszabályozás a közigazgatási kommunikációs hatékonyságát kívánja növelni a nyilvántartások összekapcsolásával. A vállalkozásokat és az állampolgárokat is érintő technikai infrastruktúrafejlesztés egy ponton menedzselné a változásokat. A Rádió Orient műsorában Fekete Gábor elmondta, a 2014-es év során a döntéshozó kijelöli az elsődleges nyilvántartásokat, majd 2015-ben technikailag is felkészül a napi adatmódosítások kezelésére.
Az Európai Unió egyik fő célkitűzése az interoperabilitás, az alapvető elektronikus szolgáltatások határokon átnyúlása, a kölcsönös tájékoztatás. A 2020-as stratégiai cél a nemzeti adatvédelmi szabályok mentén valósulna meg. Az e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, 11 tagország már képes személyazonosító elektronikus adatokat cserélni egymással, míg akadnak olyan országok is, amelyek fizetési meghagyások és elektronikus számlák cseréjére is képesek. Az uniós cél végrehajtása érdekében felmérték a hazai nyilvántartásokat, közel 1500-at írtak le metaadatokkal – emelte ki a vendég.
A nyilvántartások jelenleg offline módon, önállóan működnek. Az új rendszerben összekapcsolódnak az adatbázisok, 1-2 napos átfutási idővel mindenhol megjelennek a módosult adatok. Fekete kiemelte, az esetleges helyi szintű problémák kezelésére a szabályozás mellett technikailag is fel kell készülni. „Amennyiben nem tudnak szinkronizálni a nyilvántartások, akkor sem állhat le a hatóság” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Az e-közigazgatás egyik fontos lépéseként megszületett a Kormányzati Hitelesítés Szolgáltatás. A közigazgatás jelenleg is használ elektronikus aláírásokat és időbélyegeket, azonban ezeket többnyire piaci szereplőktől szerzi be. Fekete Gábor kiemelte, igény van kormányzati szolgáltatóra a piaci helyett. „Az új tanúsítványok olcsóbbak, egységesebbek és szélesebb körben alkalmazhatóak. A közigazgatás előtt megjelent új kihívások nem teljesíthetőek nélkülük” – a helyettes államtitkár hozzátette, az alaprendszer kialakítása után jelenleg a tanúsítványok tesztelése zajlik.
Az elektronikus fizetés 3 lábon áll: az okmányirodai terminálok mellett virtuális POS rendszeren keresztül az interneten is fizethetünk. Emellett a házi bankos eljárásban nem kell megszakítani a folyamatot, az eljáráson belül fizethető ki a saját bankon keresztül az illeték.
Az e-közigazgatás kiépítését segíti továbbá a szabad szoftveres ismereteket tartalmazó honlap. Az uniós mintát követő portál a legsikeresebb hazai és nemzetközi példákat mutatja be. „Meg akarjuk mutatni, hogy óriási licenszköltségek nélkül is lehet komoly szervezetet működtetni” – Fekete emellett az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet informatikai fejlesztéseket összehangoló tevékenységéről is beszélt. „A párhuzamos fejlesztések helyett a jó gyakorlatok megosztását kell előtérbe helyezni. Az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet 2014. január 1-jétől koordináló szervként tevékenykedik.”
„A piaci szereplőknek továbbra is van szerepük, azonban az állami szerepvállalás néhány szolgáltatásnál elengedhetetlen” – Fekete Gábor példaként a Nemzeti Jogszabálytárat emelte ki. Az állami termékek publikálása és megemészthető formában tálalása fontos kormányzati szerep. „Kezdünk felzárkózni a piaci szereplők mögé, nyugodtan rábízhatja magát az ember a hiteles nemzeti jogtárra.”
„Az elektronikus szolgáltatások kialakítása valamint beillesztése mellett nem hanyagolható el az állampolgárok tudatosságának növelése” – Fekete Gábor példaként az ügyfélkapukat emelte ki. A többéves projekt során fokozatosan tájékoztatták a lakosságot az új rendszer használatáról. „Jelenleg már 1,25 millió fő aktiválta ügyfélkapuját” – emelte ki a rádió vendége.
Hogy volt régen...?
