Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási egyeztetésre bocsátotta a Differenciált Közszolgáltatás-szervezés bevezetéséről szóló előterjesztés tervezetet. Az előterjesztés célja, hogy a Kormány jóváhagyását kérje a humán közszolgáltatások szervezésénél területi differenciálás bevezetésére.
Az előterjesztés célja
1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél
Az előterjesztés célja, hogy a Kormány jóváhagyását kérje a humán közszolgáltatások szervezésénél területi differenciálás bevezetésére, illetve felkérje azokat a minisztereket, akik ezeket a közszolgáltatásokat közvetlenül befolyásoló egyéb közszolgáltatásokat felügyelik, hogy tegyenek javaslatot differenciálásra való beavatkozásokra.
A területi differenciálás az alábbi két célt szolgálja:
a közszolgáltatásokhoz ugyanúgy lehessen hozzáférni az egész ország területén; illetve a helyi társadalmi felzárkózás érdekében, a területi elmaradottság enyhítésére nyújtott közszolgáltatás előre behatárolt földrajzi területen célzott többletszolgáltatást nyújtson az ország más területeihez képest.
A differenciálás e céloknak megfelelően eltérő eszközökben ölt testet: egyrészt megkezdődik a kedvezményezett járásokban a közszolgáltatásokban kimutatható kapacitáshiányok pótlása (ezt szolgálja például földrajzilag behatárolt pénzügyi ösztönző programok indítása a kedvezményezett járásokban annak érdekében, hogy a betöltetlen közszolgálati álláshelyeket be lehessen tölteni), másrészt az igényekhez igazodó, célzott szolgáltatási eszközöket vezetnek be. A differenciálás eltérő jogi szabályozásban, földrajzilag behatárolt támogatási programokban, célzott kapacitásfejlesztésben és egyéb hasonló eszközök formájában jelenik meg. A differenciálás minden szolgáltatásnál igazodik az adott közszolgáltatás rendszerszintű megújításához.
1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai
Az elmúlt negyedszázadban bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások összességükben növelték az egyes járások között a fejlettségbeli különbségeket. Ezek a változások a társadalom mikroszövetéig nyúltak le, s ennek eredményeként romlott a kisközösségek testi és lelki egészségi állapota, szociális és munkaerő-piaci helyzete, egyszóval elszegényedettek. A Kormány eddig két csoportba sorolható eszközzel élt a területi különbségek tompítása érdekében:
célzott programokat indított területi vagy a hátrányos helyzetű emberek tekintetében célcsoport szinten, hogy segítsen kilábalni az elmaradott helyzetből; illetőleg állami fenntartás alá vont egyes közszolgáltatásokat részint a működési hatékonyság növelése érdekében, részint területi kiegyenlítési célokat is követve.
A tapasztalatok alapján megvan rá a remény, hogy a fenti két csoportba sorolható intézkedések együttesen képesek fenntartható eredményt elérni. A közszolgáltatások területi differenciálása a közszolgáltatásokat érintő rendszerszintű átalakítás második lépését, a területi kiegyenlítési cél finomhangolását jelenti.
Az előterjesztés célja, hogy a humán közszolgáltatások a maguk eszközeivel járuljanak hozzá a területi hátrányok csökkentéséhez, ezáltal közvetve a társadalmi felzárkózás elősegítéséhez és az aktív rétegek megerősítéséhez.
Humán közszolgáltatáson az egészségügyi, szociális, a célzott felzárkózási, családügyi, oktatási és kulturális szolgáltatásokat értjük, beleértve a szolgáltatást nyújtó minden fenntartói típust.
Horizontálisan a családok megerősítése, illetve a fiatalok szükségleteihez igazodó szolgáltatási rendszer fejlesztése a cél, kiemelt figyelemmel a társadalmi felzárkózás szempontjainak érvényesítésére. A területileg differenciált, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatások kiépítése mellett a demográfiai kihívás kezelése is a közszolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja.
A most záruló programozási időszakban – a leghátrányosabb helyzetű térségekben a kifejezetten társadalmi felzárkózási célú TÁMOP 5. prioritási tengelyét nem számítva – mindösszesen 10.695 projekt részesült támogatásban. E mellett a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés érdekében is számos intézkedés valósult meg. Ezek eredményeként ezernél is több épület újult meg közösségi vagy speciális hiánypótló szolgáltatások nyújtására.
A tapasztalatok összegzéséből megállapítható, hogy az egyenlő hozzáférést célzó intézkedések inkább a településméretből s csak részben a gazdasági-társadalmi fejlettségből fakadó hátrányok kezelésére törekedtek, illetve a fizikai infrastruktúra megújítását célozták, és kevésbé voltak jellemzőek a tartalmi jellegű, humán fejlesztési elemek, illetve a közösségen belüli együttműködés erősítése. A jövőben ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni az emberi tényező fejlesztésére.
Az előterjesztésnek nem része a közszolgáltatások általános szintű fejlesztése, így például adott területen a hiányzó kapacitások kiépítése. Ez csak akkor tartozik a hatálya alá, ha a kapacitásbővítés a területi differenciálás célját szolgálja. A differenciálás során ugyanakkor igazodni kell az adott szolgáltatásra érvényes általános szervezési elvekhez.
A differenciálással kapcsolatos költségeket elsődlegesen uniós támogatásokból, kisebb részben a 2016. évi nemzeti költségvetésből javasoljuk fedezni.
1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása
Az előterjesztés nem eredményezi közfeladat változását.
(Emberi Erőforrások Minisztériuma)
Hogy volt régen...?
