Közigazgatásunk fejlődik, amiben komoly szerepet kap az egyablakos és a netes ügyintézés terjedése is. Kérdés, hogy mennyi idő alatt tudjuk levetkőzni a régi bürokratikus hagyományokat, amiben a gőzerővel modernizált észt és szlovén közigazgatás már lekörözött bennünket. Hiába gyors a net, ha még mindig nyomtatják a dokumentációt, és egy kérvényre három jogszabály vonatkozik – mondta el a RádioOrientnek Vass László, a Budapesti Kommunikációs Főiskola rektora.
A közigazgatási kommunikáció és struktúra fejlesztése óriási jelentőséggel bír: ezzel felléptünk arra az információs szupersztrádára, amin Európa országai is haladnak; a kérdés, hogy ki, mekkora sebességgel - jegyezte meg Vass László. A 2004-ben az EU-hoz csatlakozó országok közül Észtország teljesítménye kiemelkedő, közigazgatási reformjuk szempontjából a világ második legfejlettebb rendszerét mutathatják fel – pedig rosszabb helyzetből startoltak, mint mi. Magyarország az OECD államok között a középmezőnyben lehet ebből a szempontból, de a feltörekvő balkáni országok, akik most indították a közigazgatási reformot, is elhúznak mellettünk, Szlovéniáról nem is beszélve. Nálunk a közigazgatásnak több évtizedes jó tradíciója volt, de aztán nem fejlesztettünk olyan ütemben, mint amilyet a változások megkívántak volna, míg az említett országok a legmodernebb technikákat és szemléletet hozzák be az elmúlt években.
Tempónkat a bürokrácia lassítja, ami az egyszerűsített ügyintézés és az e-közigazgatás bevezetésétől függetlenül is létezik. Hiába használja a közigazgatás a közösségi oldalakat, és vezet be e-ügyintézést, ha egy eset dokumentációját ugyanúgy kérik több példányban kinyomtatva, mint 20 évvel ezelőtt, és a túlszabályozás miatt egy állampolgári kérvényre három jogszabály is vonatkozik - emeli ki a BKF rektora. A közigazgatás az állampolgárért van, és a szabályozás a problémák a problémák megoldását, nem pedig generálását kell jelentse. Ha a back office – ami az egész közigazgatást jelenti – nem működik jól, akkor front office, vagyis a kommunikáció összes reklámozott fejlesztése is kevésnek bizonyul.
Vass ugyanakkor üdvözölte az elektronikus ügyintézés fejlesztését - persze itt is az a meghatározó, hogy milyen széles körben használja a lakosság a netet. Ebből a szempontból szintén az erős középmezőnyben vagyunk, ami sok technológiai fejlesztést kíván, de működőképes rendszert feltételez. Komolyabb problémát jelent, hogy ami a fiatal tisztviselői és ügyfél generációnak természetes, arról az idősebbek keveset tudnak, nagy még közöttük a kulturális szakadék. Ez persze idővel megoldódik, a hivatal fiatalokkal fog feltöltődni: Vass szavai szerint Észtországban is lezajlott a fiatalítás, lecserélték a szovjet típusú közigazgatást, és képzett pályakezdőket ültettek az ügyintézői posztokra - ennek köszönhetik mostani előkelő helyüket is a nemzetközi toplistán.
A Rádió Orient vendége végezetül kitért az önkormányzatok és a kormányzat feszültséggel teli viszonyára is - mint emlékeztetett, a feladatkörök járási, kerületi szintű kormányzati átvétele a mai napig nem tisztázott teljesen, a változások pedig komolyan megterhelik az ügyintézési rendszert. Vass László, elmondta, a BKF-en ezeket a folyamatokat átfogóan is szeretnék vizsgálni– ehhez a főiskola megfelelő szellemi kapacitással rendelkezik – mert hiszen a feladatkör-átszervezés hatásosságát a tények, és nem különböző szinten megfogalmazott vélemények támasztják alá igazán.
Hogy volt régen...?
