A kormányablakrendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese pénteken Veszprémben.
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programnak (KÖFOP) a területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztésére vonatkozó projektje 6,9 milliárd forintból valósult meg. A Miniszterelnökség és a Veszprém megyei kormányhivatal alkotta konzorcium belső, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett képzéseket valósított meg. A programban országosan 794-en, a régióból 89-en vettek részt. Március elsején megkezdődött a kormányablak-ügyintézők második képzése is, amelyben országosan 590-en vesznek részt.
„Az a cél, hogy az állampolgárok számára az ügyintézés ideje, az arra fordított energia és anyagi terhei csökkenjenek, ezáltal javuljon életminőségük. Az a lényeg, hogy versenyképes és hatékony legyen a közigazgatás, olyan ügyintézési feltételek jöjjenek létre, amelyek mellett az emberek az idejüket, a pénzüket sokkal inkább a gazdálkodásra fordíthatják, mint az ügyintézésre” – sorolta beszédében a KÖFOP ünnepélyes oklevélátadóján a projektben képzési partnerként közreműködő NKE rektorhelyettese, Kis Norbert.
A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből hat ember még mindig a személyes ügyintézést preferálja. Kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és igazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit.
A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, Kovács Zoltán a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, úgymond, élethosszig tartó tanulást is jelent. Az államtitkár arról is beszélt, hogy jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el.
A kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók – fűzte tovább Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja. Veszprém megyében 13 kormányablak működik mintegy 130 dolgozóval, de terveik között szerepel a megyében egy új kormányablak nyitása is, Berhidán.
Hogy volt régen...?
