Az új gyermekvédelmi törvényi szabályozás támogatja a nevelőszülői elhelyezés elsődlegességét, jelentősen átalakítja a gyámsági rendszert és a gyermekvédelmi szervek infrastruktúráját is. A Cseppkő Gyermekotthonban szervezett szakmai konferencián a szakemberek kiemelték: a rendszer nem befejezett, több ponton stabilizálásra, pontosításra van szükség az eredményes munkához, ugyanakkor előremutató változásokat hozott – írja az OrientPress Hírügynökség.
A szociális és gyermekvédelmi rendszer 2012-es átalakítása során a megyei intézmények az önkormányzatoktól a megyei intézményfenntartó központokhoz kerültek át. Budapesten a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fővárosi Kirendeltségéhez csatlakozott a teljes fővárosi gyermekvédelmi intézményrendszer – mondta el Hámori Ágnes, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fővárosi Kirendeltség igazgatója a Cseppkő Gyermekotthon fennállásának 50. jubileumán szervezett konferencián.
Hozzáfűzte, az átalakítás óriási feladatot jelent, s az intézményi központosításon túl a gyermekvédelem egységes rendszerének kialakítása, optimalizálása egy jelenleg is tartó folyamat. 'Remélem megadatik, hogy valami nagyon jót hozzunk létre' - szögezte le.
A fővárosban sikerült kialakítani egy modell-értékű ellátórendszert. Míg 2002 előtt óriási különbségek voltak az egyes intézmények financiális keretei közt, addig mára egységes finanszírozási rendszer működik, melyben minden gyermekre az állam egységes támogatást ad, s az intézmények saját költségvetési kerettel rendelkeznek – ismertette Hámori Ágnes.
Ugyanakkor a megyei és fővárosi intézmények közt még mindig nagy különbségek vannak – hívta fel a figyelmet az igazgató. Leszögezte: az alulfinanszírozott intézmények szintre hozása kell legyen a közeljövő elsődleges célja. 'A főigazgatóság és az országos rendszer is egységes megoldást kell kieszközöljön, ahol a színvonalbeli különbségek eltűnnek és gyermekéletek alakulása, gyermekjogok érvényesülése ne azon múljék, ki melyik intézménybe kerül.'
A Fővárosi Kirendeltség vezetője a konferencián kiemelte, bár nagy előrelépések történtek, még mindig távol a cél, mely szerint minden gyermek családban nőjön fel.
Javaslatokat fogalmazott meg ugyanakkor az állami szakellátó intézmények irányításának optimalizálására is. Kiemelte a költségvetési szervezetek jogállásának rendezését, a szakszerű és gazdaságos üzemeltetés biztosítását, a gazdasági szervezeteket egységes kijelölését, s munkamegosztási megállapodások készítését.
Felhívta a figyelmet egy országos szintű informatikai rendszer kialakítására, mely megkönnyíthetné az intézmények és fenntartók közti kapcsolattartást is.
Szakmai szempontból fontosnak látja olyan intézmények működtetését, melyek valóban a szükségleteknek megfelelő gondoskodási formákat biztosítanak, ahol a munkaerő gazdaságos kihasználása, az intézményi nagyságrend felülvizsgálata, feladatarányos finanszírozás, és egységes minimumkövetelmények valósulnak meg.
Intézeti gyámságtól a gyermekvédelmi gyámságig
Machács Mihály, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fővárosi Kirendeltségének szakmai osztályvezetője a konferencián a gyermekvédelem jogi állomásait ismertette:
A 80-as évek végén még intézményi gyámság volt, mely nagy számú esetszámot jelentett, melyet a megyei vagy fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója látott el. Ez nem eredményezett mély gyermekismeretet, személyes kapcsolatot.
1997-ben új gyermekvédelmi törvény lépett hatályba, mely szerint az egyes intézmények igazgatói, szakmai vezetői és a nevelőszülői családok látták el a gyámságot.
2012-ben körvonalazódott a gyermekvédelmi törvény módosításának tervezete, 2013-ban megjelent a törvénymódosítás Ez részben meghatározta a leendő gyermekvédelmi gyámok személyét: a hivatásos gyámok mellett, sok korábbi gyámi tanácsadó és az intézményi család- és utógondozó vállalta a gyámságot – ismertette az osztályvezető.
Fontos volt annak figyelemmel kísérése, hogy a család- és utógondozó kollégák hogyan élik meg a váltást, s rendelkeznek-e a szükséges információkkal. Az intézményvezetőket is fel kellett készíteni a gyámság átadására, s körvonalazni az új rendszer mikéntjeit – ismertette Machács Mihály.
Kiemelte: 2014. január 1-jétől a törvénymódosítás egyik legfontosabb hozadéka, hogy több évig folyamatosan biztosítja a gyerekek gyámságát, abban az esetben is, ha gondozási helyet váltanak, a testvéreknek azonos gyámot biztosít, ha különböző gondozási helyen vannak, akkor is.
A gyámváltások után a megyei illetve fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálatok gyámjai látják el a feladatot gyermekotthonokban és a nevelőszülői hálózatotokban élők. A módosítások hozta legnagyobb kihívást a különböző gyermekvédelmi szervek közti megállapodások kidolgozása és a kompetenciahatárok kijelölése jelentette.
Február végén sikerült a fővárosi szakszolgálatnak együttműködési megállapodást kötni a gyermekotthonok igazgatóival, ezt követően március-április hónapban a nevelőszülői hálózatokkal, és a gyermekjóléti szolgálatokkal.
A Cseppkő Gyermekotthon által szervezett konferencián részt vevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a gyermekvédelmi gyámok és az intézmények közötti együttműködés tovább javítható, a meglévő együttműködési megállapodást felül kell vizsgálni az eddigi tapasztalatok alapján, a megállapodásban szereplő tevékenységeket szükséges a legkisebb lépésekre bontani.
Hogy volt régen...?
