A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által meghirdetett szakok közül többre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni. Több mint 6200 jelentkező közül 4600-an jelölték meg első helyen az intézményt, mintegy 2100 diákot vettek fel a következő tanévtől induló képzésekre.
Idén ősztől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának képzési szerkezete a közszolgálati munkaerő piaci igényekhez illeszkedve változott, az új képzések továbbra is népszerűek - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében az egyetem. A közigazgatás-szervező közszolgálati ösztöndíjas nappali képzésre például 380 pont kellett a bejutáshoz. A három karon összesen több mint hatezer hallgató tanul alap- és mesterszakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint az idén a tavalyi évhez képest több mint 20 százalékkal több hallgatót foglalkoztató doktori iskolák valamelyikében, köztük az országban elsőként megalakult és eddig egyedüliként működő Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolában. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emellett Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye, és a jövő közigazgatási szakembereinek döntő többsége is egyetemünk falai közül kerül ki” - emelte ki közlemény.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar képzései közül a katonai vezetői szakon 410 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de majdnem 400 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés és a katonai logisztika szakokra jelentkeztek. A Rendészettudományi Kar nappali képzései közül a rendészeti igazgatási szak migrációs és a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozói szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: előbbihez 416, utóbbihoz 403 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek. A bűnügyi nyomozói képzésre még levelező tagozaton is 354 pontra volt szükség. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, valamint a rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi szakiránya is.
Ugyancsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet érintő hír, hogy uniós támogatással a modern közigazgatás igényeinek és az EU felnőttképzési elvárásainak megfelelő közszolgálati tananyagok készültek el. Az 560 millió forintos összköltségvetésű, másfél évig tartó program záró rendezvényét követő tájékoztatón az egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézetének vezetője, Princzinger Péter beszámolt arról, hogy 35 tananyag készült el a közigazgatásban dolgozók elektronikus képzéséhez és távoktatásához, és tízezer kormánytisztviselő képzése is megtörtént.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013 januárjában indította el a projektet a közigazgatás 2010-ben megindult újjászervezésével, a Magyary Zoltán-programmal és a digitális megújulás cselekvési tervvel összhangban. Ez utóbbiban kiemelt hangsúlyt kapott az infokommunikációs technológia közigazgatási használata. Princzinger Péter a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012-ben fogadta el azt a rendeletet, amelynek alapján 2014-től minden kormánytisztviselőnek rendszeres továbbképzésen kell részt vennie. A most befejeződött projekttel megteremtődött az elektronikus képzés lehetősége. A program részeként felállították az E-tanulás Módszertani Központot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – közölte ehhez kapcsolódva Kádár Krisztián, az e-learning tartalmakat fejlesztő Államreform Operatív Program keretében megvalósuló projekt szakmai vezetője.
Hogy volt régen...?
