A híradások szerint 2023. január elsejétől csak az tölthet be vezetői pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi mesterképzését. Nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes közszolgálati vezetőnek meg kellene szereznie ezt a végzettséget 2023-ig. Ezzel kapcsolatban fogalmazták meg véleményüket Rádió Orient vendégei Gyergyák Ferenc, Józsa Fábián és Szmetana György.
Szmetana György szerint jó szemléletű, jó szervezőképességű menedzserekre van szükség, akik tudják irányítani a folyamatokat. Nincs azzal baj, hogy államtudományi képzés is van, de kötelezően előírni, hogy csak akkor lehet valaki vezető, ha ez megvan, nem biztos, hogy szerencsés dolog. Kell, hogy legyen elitképzés, csak abba a túlzásba nem szabad esni, hogy mindenki, aki vezető akar lenni, ebbe az elitképzésbe kell, hogy tartozzon. Úgy véli, egy megyei középvezetőnek nem feltétlenül szükséges államtudományi doktorátus.
Az államtudományi képzésnek valószínűleg egy centralizált ismeretátadási szándéka van a jogalkotó és az egyetem részéről, megpróbálják összpontosítani, de hogy ez mennyire lesz gyakorlati, azt nem lehet előre megjósolni. Jelenleg nagyon kevés a gyakorlati elem a jogi területeken az egyetemi oktatásban, elméleti szakemberek kerülnek ki a gyakorlatba, és ott kell fölvérteződniük. Ha csak államtudományi végzettséggel lehet elsősorban a központi közigazgatásban vezető beosztásban elhelyezkedni, az a jogi egyetemeken korábban végzettek előtt el fogja zárni ezt a pályát, hacsak másoddiplomaként rá nem szánnak még öt évet arra, hogy elvégezzék ezt is, de ehhez az az elhivatottság kell, hogy a közigazgatásban akarjanak dolgozni. Nyilvánvalóan azok, akik a korábban úgynevezett Államigazgatási Főiskolán végeztek, a közigazgatás világában lényegesen szélesebb ismeretekkel rendelkeznek azoknál, mint akik a jogi egyetemen diplomáztak. Ez törvényszerű, hiszen három éven keresztül lényegében csak erre a kérdésre fókuszáltak. A jogi oktatás is biztosítja az időkeretet ezekre az ismeretekre, de a probléma vélhetően az, hogy túlterheltek a hallgatók, és sok más terület felé terelődik el a figyelmük. Egy szakosodott képzésben sokkal szerteágazóbb, mélyebb tudást lehet átadni, mint egy általános jogi képzésben – tudtuk meg Józsa Fábiántól.
Gyergyák Ferenc visszautalt egy régebbi beszélgetésre, amelyben elhangzott, hogy a kormányablakok dolgozóinak profizmussal való felkészítése nagymértékben megemelte a munkakör presztízsét. Itt is ez várható, ha megfelelő lesz a képzés, és megfelelő lesz a gyakorlati megvalósítás. Hogy lesz-e valaminek presztízse, azt majd a gyakorlat dönti el. Az utóbbi években a jogászok a közigazgatás irányába tendáltak, de ez nem a presztízs miatt volt, hanem ott volt felvevőpiac, most előttük kicsit zárul ez a pálya. Hogy mit hoz a gyakorlat, még nem lehet tudni, nagyon sok jogszabályt kell még összehangolni a megvalósításig.
A Rádió Orient vendégei egyetértettek abban, ha ennek a képzésnek az lesz az eredménye, hogy minőségi képzéssel minőségi szakemberek kerülnek vezetői pozícióba a tömegképzés helyett, és akkor jó ez az elgondolás.
Nem lenne rossz ötlet, ha lenne egy előzetes szakmai kiválasztás, s aki arra érdemes, az juthatna be, de sajnos erre a modern világban egyszerűen nincs idő, nincs idő a hagyományos közigazgatási ranglétrát végigjárni. Úgy vélik, ez egy kifejezetten érdekes, megvitatandó kezdeményezés, amelynek nyomán javulhat a szakmai felkészültsége a vezető pozíciót betöltő kormány-, állami és önkormányzati tisztviselőknek. A tudományokban való jártasság, az államtani ismeretek ebben a szakmában nélkülözhetetlenek. Inkább most van olyan veszély, hogy teljesen kiüresedik belülről a rendszer, egyre kevesebben rendelkeznek a megfelelő szakértelemmel, mert nem megfelelő intézményekben szereztek diplomát, vagy mert nem tanultak tisztességesen. A beszélgetés résztvevői bíznak abban, hogy talán a műsornak köszönhetően is elindul egy értelmes vita erről a kérdésről, hiszen még van idő megvitatni mind a praxis, mind a tudomány oldaláról. (OrientPress)
Hogy volt régen...?
