viz10Sok helyen az öreg vízvezetékeket okolják a rossz ivóvízért, nem az új tisztítótechnológiát. Ezért a kormány a jövőre létrehoz egy rekonstrukciós alapot, de az, hogy mennyi pénz lesz majd erre, nem derült ki az ivóvízminőség-javító programok pályázataiért felelős szaktárca LMP-s képviselő interpellációjára adott válaszaiból. Több dolog továbbra sem világos, Ikotity István nem is fogadta el a választ – írja a hvg.hu.

Állami rekonstrukciós alapot hoz létre jövőre a kormány azért, hogy a vízszolgáltatás biztonságos legyen. Erről Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára beszélt, amikor az LMP-s Ikotity István az ivóvízminőség-javító programok kudarcáról kérdezte a szaktárcát. 

Igaz, az ellenzéki képviselő inkább arra lett volna kíváncsi, hogy az elvileg már 2015 decemberére lezárt, uniós milliárdokból finanszírozott programok kudarcának mi az oka, illetve bárki felelősségét megállapították-e azért, amiért számos helyen vagy nem indultak el az új technológiák, vagy elindultak, de a lakosok szerint ezzel ihatatlanná vált az ivóvizük. 

Erre a konkrét felvetésre az államtitkár mindösszesen annyit reagált, hogy az érzékeny és sokakat érintő problémát óvatosabban kellene kezelni, másfelől pedig a szaktárcának és az irányító hatóságnak nem dolga a konkrét kivitelezések ellenőrzése, azt a kedvezményezetteknek, magyarul az önkormányzatoknak kell felügyelniük. 

Ezzel együtt – ahogy azt az államtitkár elmondta, mintha mégis éreznének felelősséget a helyenként katasztrofális állapotokért – rövidesen helyszíni ellenőrzési tervet készítenek, s ha akár az új ciklusban, tehát 2014 után elindult projekteknél, de a korábbiaknál is bármilyen gond merül fel, akkor akár rendkívüli helyszíni ellenőrzést is elrendelhetnek, adott esetben szabálytalansági eljárást is indíthat az irányító hatóság. Az államtitkár válaszából az is kiderült, hogy ebben az uniós ciklusban folytatják az ivóvíz minőségének javításával kapcsolatos programokat, erre 260 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek 20 százaléka fordítható rekonstrukcióra. Most először olyan pályázatokat is kiírtak, ahol nem egyedi ivóvízellátó rendszerek, hanem térségi integrált ellátórendszerek mintegy 30 milliárd forint értékben jönnének létre.

A fővárosban az ólom vízvezetékeket is kicserélik

27 milliárd forintból kicserélik a fővárosi ólom vízvezetékeket is az ivóvízhálózat más jellegű rekonstrukciós munkái mellett. Erre augusztusban nyerte el Budapest az uniós pénzt. Ólombekötés nem túl sok van a városban, 4600 ilyen ponton kell a cserét elvégezni. Egy korábbi tanulmány szerint ez a bekötések 1-2 százaléka. A régi épületeknél, a lakásokon belül is előfordulhatnak még ólomcsövek, ezekről a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk. A vízművek laboratóriuma csekély térítés ellenében bevizsgálja az ivóvizet, aminek 2013 december 25-e óta maximum 10 mikrogramm/liter ólmot szabad tartalmaznia a korábbi 25 helyett.

Hirdetés