Tavaly megcsappant a hazai víziközmű-szolgáltatók száma, jelentősen összevonásokra került sor. A ma aktív 46 szolgáltatóból 18 kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban van. Megugrott az egy szolgáltató által ellátott települések száma, és megnőtt az egy szolgálatóra jutó felhasználói egyenérték is. A szakma legnagyobbjainak az adózott eredménye mínuszban volt – írja a Világgazdaság.
Az árbevétel sor nem hozott tavaly sok látványos változást a hazai víziközmű szakma legnagyobb vállalatai körében. A terület listavezetője a Fővárosi Csatornázási Művek maradt az előző évitől egymilliárd forinttal elmaradó, 39 milliárdos bevétellel. A mögötte álló Fővárosi Vízművek 31,1 milliárdos forgalma mögött viszont 3,5 milliárdos növekedés áll. Kiemelendő a 8. legnagyobb árbevételű Tiszamenti Reginális Vízművek is, mert triplázást takar a 6,8 milliárdos bevétele annak köszönhetően, hogy a szakmában lezajlott koncentráció részeként jelentősen megnőtt a társaság ellátási területe.
Sokkal rosszabb a kép az üzemi eredmények területén. A szegmens 20 legnagyobbjának a fele mínuszban volt, ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban. Legrosszabban a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) szerepelt 3,3 milliárd forintos mínusszal, az előző év veszteségének több mint az ötszörösével. Egymilliárdnál nagyobb üzleti vesztesége volt még a DMRV-nek, az ÉRV-nek, a Tiszamentinek és az ÉDV-nek is. Négy további társaságnak 2013-ban vált negatívvá a 2012-ben még pozitív mutatója, és többen azok a vállalatok közül is gyengébben muzsikáltak az előző évinél, amelyek nyereségesek maradtak. Üdítő kivétel az FCSM, amely bár szintén rontott, de még így is 6,2 milliárdot ért el, és a Fejérvíz, amely megháromszorozta az egyébként szerény üzemi eredményét.
Az adózott eredmény számok még ennél is mélyebbre csúsztak: a 20 társaságból 17 veszteséges volt. A még nyereséges három szolgáltató egyike, az FCSM is csak a 2012-es érték háromötödét kitevő 4,7 milliárdos nyereséget mutatott fel, és hasonló mértékben gyengült a Szegedi Vízmű eredménye is. Viszont a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő Tettye Forrásház – csökkenő árbevétel és negatív üzemi eredmény mellett – 116 millióról közel 7 milliárdra javította ezen mutatóját. A Fővárosi Vízművek és a Debreceni Vízmű kiemelkedően nagy, 52,8 milliárdos, illetve közel 21 milliárd veszteséggel zárta az évet, mindkét esetben egy-egy rendkívüli tétel rontotta le a mutatót.
A beszámolók egyes számait befolyásolta, 2013-ban a nem állami vagy önkormányzati tulajdonú víziközművek tulajdonjoga átszállt önkormányzati, vagy állami társaságra, vagy átruházták azokat.
Tavaly lényegében befejeződött a terület koncentrációja. Míg az ezt előíró törvény 2011. december 31-i hatályba lépése előtt Magyarországon 373 víziközmű szolgáltató működött, 2012 végén már csak 240-es engedélyes volt, 2013 végére pedig 46 a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint.
Míg 2012-ben egy-egy szolgáltató átlagosan csak 8-9 települést látott el, ez év januárjában már 69-70-et. A felhasználói egyenértékek (FE) esetében a 2012-es átlagos érték 40 000 FE volt szolgáltatónként, a múlt év végén már 302 800 FE. (A budapesti adatok nélkül a 2012-es átlag 35 000 FE, a 2014-es 226 000 FE.)
2013 végére a 46 víziközmű-szolgáltatóból 18 kizárólag települési önkormányzati tulajdonban volt, a többi tulajdonviszonyai vegyesek (állami, önkormányzati, intzéményi, magántulajdonú). Az öt regionális víziközmű-szolgáltatóban a magyar államnak 90 százalék feletti tulajdonrésze van.
Több mint 242 milliárd forint állami vagyon a regionális vízműveknél
Az Állami Regionális Vízművek Közművagyon-értékelő Konzorcium által a közelmúltban végzett vizsgálatból kiderül, hogy mostanra több mint 242 milliárd forint állami vagyont kezelnek a többségi állami tulajdonú, regionális vízműtársaságok. A felmérés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelete alapján indult.
Az elmúlt időszakban 13 megyében, 434 érintett településén végeztek méréseket, ahol 1,879 millió méter szennyvízhálózat és 9,202 millió méter ivóvízhálózat, ezen belül 1569 úgynevezett pontszerű objektum vagyonértékelését végezték el.
A felmérésben az öt regionális vízmű, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV), az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV), a DMRV Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV), az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV), valamint a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) által kezelt állami víziközmű-vagyont vették számba.
Tavaly megcsappant a hazai víziközmű-szolgáltatók száma, jelentősen összevonásokra került sor. A ma aktív 46 szolgáltatóból 18 kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban van. Megugrott az egy szolgáltató által ellátott települések száma, és megnőtt az egy szolgálatóra jutó felhasználói egyenérték is. A szakma legnagyobbjainak az adózott eredménye mínuszban volt – írja a Világgazdaság.
Az árbevétel sor nem hozott tavaly sok látványos változást a hazai víziközmű szakma legnagyobb vállalatai körében. A terület listavezetője a Fővárosi Csatornázási Művek maradt az előző évitől egymilliárd forinttal elmaradó, 39 milliárdos bevétellel. A mögötte álló Fővárosi Vízművek 31,1 milliárdos forgalma mögött viszont 3,5 milliárdos növekedés áll. Kiemelendő a 8. legnagyobb árbevételű Tiszamenti Reginális Vízművek is, mert triplázást takar a 6,8 milliárdos bevétele annak köszönhetően, hogy a szakmában lezajlott koncentráció részeként jelentősen megnőtt a társaság ellátási területe.
Sokkal rosszabb a kép az üzemi eredmények területén. A szegmens 20 legnagyobbjának a fele mínuszban volt, ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban. Legrosszabban a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) szerepelt 3,3 milliárd forintos mínusszal, az előző év veszteségének több mint az ötszörösével. Egymilliárdnál nagyobb üzleti vesztesége volt még a DMRV-nek, az ÉRV-nek, a Tiszamentinek és az ÉDV-nek is. Négy további társaságnak 2013-ban vált negatívvá a 2012-ben még pozitív mutatója, és többen azok a vállalatok közül is gyengébben muzsikáltak az előző évinél, amelyek nyereségesek maradtak. Üdítő kivétel az FCSM, amely bár szintén rontott, de még így is 6,2 milliárdot ért el, és a Fejérvíz, amely megháromszorozta az egyébként szerény üzemi eredményét.
Az adózott eredmény számok még ennél is mélyebbre csúsztak: a 20 társaságból 17 veszteséges volt. A még nyereséges három szolgáltató egyike, az FCSM is csak a 2012-es érték háromötödét kitevő 4,7 milliárdos nyereséget mutatott fel, és hasonló mértékben gyengült a Szegedi Vízmű eredménye is. Viszont a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő Tettye Forrásház – csökkenő árbevétel és negatív üzemi eredmény mellett – 116 millióról közel 7 milliárdra javította ezen mutatóját. A Fővárosi Vízművek és a Debreceni Vízmű kiemelkedően nagy, 52,8 milliárdos, illetve közel 21 milliárd veszteséggel zárta az évet, mindkét esetben egy-egy rendkívüli tétel rontotta le a mutatót.
A beszámolók egyes számait befolyásolta, 2013-ban a nem állami vagy önkormányzati tulajdonú víziközművek tulajdonjoga átszállt önkormányzati, vagy állami társaságra, vagy átruházták azokat.
Tavaly lényegében befejeződött a terület koncentrációja. Míg az ezt előíró törvény 2011. december 31-i hatályba lépése előtt Magyarországon 373 víziközmű szolgáltató működött, 2012 végén már csak 240-es engedélyes volt, 2013 végére pedig 46 a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint.
Míg 2012-ben egy-egy szolgáltató átlagosan csak 8-9 települést látott el, ez év januárjában már 69-70-et. A felhasználói egyenértékek (FE) esetében a 2012-es átlagos érték 40 000 FE volt szolgáltatónként, a múlt év végén már 302 800 FE. (A budapesti adatok nélkül a 2012-es átlag 35 000 FE, a 2014-es 226 000 FE.)
2013 végére a 46 víziközmű-szolgáltatóból 18 kizárólag települési önkormányzati tulajdonban volt, a többi tulajdonviszonyai vegyesek (állami, önkormányzati, intzéményi, magántulajdonú). Az öt regionális víziközmű-szolgáltatóban a magyar államnak 90 százalék feletti tulajdonrésze van.
Több mint 242 milliárd forint állami vagyon a regionális vízműveknél
Az Állami Regionális Vízművek Közművagyon-értékelő Konzorcium által a közelmúltban végzett vizsgálatból kiderül, hogy mostanra több mint 242 milliárd forint állami vagyont kezelnek a többségi állami tulajdonú, regionális vízműtársaságok. A felmérés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelete alapján indult.
Az elmúlt időszakban 13 megyében, 434 érintett településén végeztek méréseket, ahol 1,879 millió méter szennyvízhálózat és 9,202 millió méter ivóvízhálózat, ezen belül 1569 úgynevezett pontszerű objektum vagyonértékelését végezték el.
A felmérésben az öt regionális vízmű, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV), az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV), a DMRV Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV), az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV), valamint a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) által kezelt állami víziközmű-vagyont vették számba.
Hogy volt régen...?
