Az országban már tucatnyi helyen alakultak közösségei a városi kertmozgalomnak, hogy a lakótelepek paneljai között húzódó kihasználatlan szabad területeken az önkormányzatok támogatásával ültetvényeket alakítsanak ki.
A növekvő érdeklődés például az alkotás, a természethez való közelítés iránti igényre vezethető vissza - véli Rosta Gábor főiskolai tanár, a Városi Kertek Egyesület elnöke. A városi gazdálkodás ugyanis megadja a kétkezi munka sikerélményét és a közös feladatok közelebb hozzák egymáshoz a betonrengetegben élő, egymástól elidegenedett embereket. A városi kertészkedés a világ nagy metropoliszaiban, például Londonban vagy New Yorkban már régóta az élet része. Magyarországon mostanában bontakozik ki, gyors terjedésben az ökológiai szemléletre fogékony önkormányzatok, civil szervezetek, oktató intézetek, egyházak vállalnak szerepet.
A Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség Albertfalva központjában az idén alakított ki egy biokertet. Pocsai Miklós református lelkész az MTI-nek elmondta, hogy az egyházi tulajdonú telken a terv szerint templom épül majd, de egyelőre nincs rá pénz. Ezért tavasszal termőföldet hordtak a bekerített telekre és az Isten kertje elnevezésű zöld szigeten a közeli lakótelepeken verbuválódott önkéntesek, főként a gyülekezet tagjai hozzáláthattak az apró veteményesekben a gazdálkodáshoz. Paradicsomot, málnát, cukkinit termesztettek és jó volt az első évi termés. A gazdálkodó hívek többsége fiatal családos, de van közöttük 80 éves nyugdíjas is.
Szentendrén a Püspökmajor lakótelepen jelenleg még a kerttervezés munkálatai zajlanak, jövő tavasszal lesz az első kapavágás. Kudett Krisztina, az önkormányzat zöldreferensének tájékoztatása szerint a nagyszámú jelentkező közül 26 családot választottak ki, akik majd a fakerettel körbevett kis parcellákon ültethetnek konyhakerti, fűszer- és gyógynövény-palántákat. Addig is a résztvevők kertészeti tanfolyamokon képezhetik magukat és különféle kulturális programok közös szervezésével összekovácsolódhat a sok kisgyerekes családból álló közösség. A közösségi kert létesítését a város környezetvédelmi alapjából finanszírozzák, a szakmai hátteret pedig a Városi Kertek Egyesület biztosítja hozzá.
Szegeden népszerű ötletnek bizonyult a közösségi kert létesítése. A MASZK Egyesület a Tarján városi közösségi ház mellett 11 parcellából álló kertet varázsolt a panelházak rengetegében. Újhelyi Andrea, a program koordinátora az MTI-nek elmondta: az első termények betakarítása lázba hozta a gazdálkodókat, családokat, egyedülálló nyugdíjasokat, akik gyakran unokáikat is mozgósítják a kertészkedéshez. Kis kosarakkal érkeznek, hogy a répát, paradicsomot, paprikát, babot hazavigyék, csökkentve a konyhai kiadásokat.
Székesfehérváron Viza Attila önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok kezdeményezésére tavaly valósult meg a Palotaváros Közösségi Kert. Az 1000 négyzetméteres kertet 4-6 négyzetméteres ágyásokká osztották, de elkülönítettek közösségi parcellákat is, ahol a mostani tanévtől az István Király Általános Iskola kisdiákjai szívhatják magukba a termőföld illatát. A tanácsnok tájékoztatása szerint a kert a közösségi élet színterévé vált, hétvégenként sütnek-főznek az emberek, hét közben szorgosan locsolják, kapálják a kis parcellájukat. A képviselő hozzátette: a kert hozzájárul a környezettudatos szemlélet formálásához, ezért a terv szerint jövőre újabb ilyen kert nyílhat a lakótelepen.
Hogy volt régen...?
