Akár 3,5-4 millió gigajoule primer energiát is meg lehet takarítani az előző és a mostani európai uniós ciklus állami és önkormányzati intézményeket érintő energetikai fejlesztéseivel. E spórolás értéke éves szinten meghaladhatja a 8 milliárd forintot, és a beruházásoknak köszönhetően egymillió tonnával kevesebb a kibocsátott üvegházhatású gáz.
A 2007–2013-as és a 2014–2020-as európai uniós ciklusokban összesen több mint 400 milliárd forint támogatás jutott és jut az állami és az önkormányzati intézmények energetikai felújítására – jelentette ki lapunknak a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. Szabó Zsolt kiemelte, hogy az előző, 2015. december 31-ig tartó időszakban 1541 nyertes pályázat volt, amelyekkel összesen 124,1 milliárd forint támogatást szereztek meg. – Egy programban átlagosan két intézményt újítottak fel, így a fejlesztés csaknem 3 ezer állami és önkormányzati ingatlant érintett. Előfordult az is, hogy egy épületre több pályázatot is beadtak – mondta Szabó Zsolt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pályázatok elbírálásánál igyekeztek azokra az intézményekre koncentrálni, amelyeket a legtöbben használnak. Mint mondta, itt elsősorban óvodákra, általános iskolákra, művelődési házakra, bölcsődékre, önkormányzati központi épületekre vagy éppen orvosi rendelőkre kell gondolni. – Az állami ingatlanok közül főként kórházakat, egészségügyi és szociális ellátó intézményeket fejlesztettünk. Voltak emellett megújuló energiákra támaszkodó napelemes pályázatok is, ezekkel kiserőművek kiépítését támogattuk, és lehetett forrásokat szerezni fűtéskorszerűsítésre is. A kiosztott 124,1 milliárd forint 15 százalékát a kormány biztosította, a nagyobb rész pedig európai uniós támogatás volt. Az egyes programok forrásigénye jellemzően 100-300 millió forint között mozgott, de voltak nagyobb, főként kórházfejlesztések is – mutatott rá a politikus.
Az intézmények energetikai felújítása ebben az uniós ciklusban is napirenden van. – A cél az, hogy folytassuk az iskolák felújítását, de kórházakat, szakrendelőket és egyes minisztériumokhoz tartozó intézményeket is rendbe teszünk, továbbá napelemparkokra adunk forrásokat. Együttműködünk távhőszolgáltatókkal is, amelyeknek így modernizációra, új területek bekötésére és fűtéskorszerűsítésre is lesz pénzük. Továbbá szeretnénk kórházi eszközöket is beszerezni; sokan nem is gondolják, hogy egy elavult gép lecserélésével mennyi energiát lehet megtakarítani. A Környezeti és energiahatékonysági operatív programban több mint 200 milliárd forint lesz különböző fejlesztésekre – emelte ki az államtitkár. Hozzátette: a terület- és településfejlesztési operatív programban több mint 130 milliárd forintnyi pályázati lehetőség van energetikai fejlesztésre, napelemparkok kiépítésére vagy akár fűtési rendszerek korszerűsítésére kifejezetten önkormányzatoknak.
Szabó Zsolt beszélt arról is, hogy egy-egy intézménynél a nyílászárók cseréje és a szigetelés után átlagosan 30-40 százalék az energiamegtakarítás. – A különböző programokkal körülbelül 3,5-4 millió gigajoule primerenergia-megtakarítást lehet elérni évente, aminek az előállítási költsége több mint 8 milliárd forint. Emellett a fejlesztésekkel akár egymillió tonnával kevesebb lesz az üvegházhatású gázok kibocsátása – fogalmazott a politikus.
(Magyar Idők)
Hogy volt régen...?
