Évről évre egyre több a közterületre kihelyezett illegális hulladék a településeken, ezért az önkormányzatoknak egyre több pénzt kell költeniük annak felszámolására – derült ki a Magyar Idők összeállításából. Akad azért pozitív példa is: Egerből és Szombathelyről kedvező változásról számoltak be.
Folyamatosan növekszik a közterületre jogellenesen kihelyezett hulladék mennyisége Szolnokon, az elszállítással kapcsolatos feladatok, költségek a városra hárulnak – erről tájékoztatta a lapot a helyi önkormányzat. Kiemelték: amíg 2013-ban nyolcmillió forint volt az erre fordított összeg, 2017-ben már meghaladta a 13 millió forintot. – Ez a tendencia sajnos várhatóan folytatódik – fűzték hozzá.
Szekszárdon az illegális hulladéklerakók száma nem, de a lerakott szemét mennyisége növekszik. 2016-ban két és fél millió forintot költött a város a kommunális hulladékszállításra és az illegális lerakók felszámolására, tavaly az összeg már csaknem ötmillió forint volt. Ezt azonban nemcsak az illegális lerakók felszámolására fordították, ide tartoznak a közterületi edényzetekben elhelyezett hulladékkal kapcsolatos kiadások is – hangsúlyozták.
Hasonlóak a tapasztalatok Pécsett is, ahol az illegális hulladéklerakók száma alapvetően ugyanannyi, ám a hulladék mennyisége növekszik. Ezeket a baranyai megyeszékhelyen közfoglalkoztatottak segítségével számolják fel. A városban a lerakók megszüntetésének költsége az utóbbi években 7,1-7,8 millió forint volt, a lerakott hulladék mennyisége pedig 976 köbméter és 1027 köbméter között alakult.
Dunaújvárosban szintén évről évre növekszik az illegálisan kihelyezett hulladék mennyisége. Itt évente körülbelül 25 millió forintot költenek az erdőkbe, szelektív hulladékgyűjtők mellé, parkokba, garázsok mögé kihelyezett hulladék elszállítására.
Győrben az önkormányzat saját tulajdonú cége, a Győr-Szol Zrt. feladata a közterületek tisztán tartása. A munkába beletartozik a közterületen, így a szelektív hulladékgyűjtő szigetek és egyéb területeken illegálisan lerakott hulladék összegyűjtése és elszállítása, ami évente körülbelül 70 millió forint terhet jelent.
Két éve a Győr-Szol Zrt. 934,54 tonna, tavaly 970,16 tonna, idén az első negyedévben pedig 202,4 tonna zugszemetet szedett össze és takarított el a városi közterületekről. Az illegális hulladéklerakás megelőzésére, felderítésére és tetten érésére hulladékkommandót hoztak létre. Ennek köszönhetően tavaly már tizennégyszer annyi esetben értek tetten illegális szemetelőket, mint 2014-ben.
A példát már több magyar város is átvette. A napokban Miskolcon alakult zöldkommandó, Egerben pedig már régebb óta van ilyen kezdeményezés. A hevesi megyeszékhelyen az illegális szemétlerakás elleni küzdelemre évente 10-12 millió forintot költ az önkormányzat. A város arról tájékoztatott, hogy a helyzet sokat javult az elmúlt években.
Kaposvár közigazgatási területén 2016-ban az illegálisan kihelyezett kommunális, veszélyes hulladék mennyisége 2016-ban csaknem 160 tonna volt, az ártalmatlanítás költsége pedig meghaladta a 4,7 millió forintot. Tavaly már közel 200 tonna illegális szemetet kellett a városnak elszállítania, a kiadások pedig már megközelítették a hatmillió forintot.
Az illegális hulladék elhelyezése Veszprémben is folyamatosan problémát jelent – erről tájékoztatott a város önkormányzata. Hozzátették: az utóbbi években nem növekedett, de nem is csökkent az illegális hulladéklerakás száma.
Szombathelyen ezzel szemben a 2015-ben és 2016-ban tapasztalt jelentős növekedés után csökkenő tendenciát mutat a közterületi illegális hulladék lerakása. Amíg az önkormányzat 2015-ben csaknem 14 millió forintot, de még egy évvel később is közel 12 millió forintot költött szeméttelepek felszámolására, az összeg tavaly már csak 3,3 millió forint volt, és a pozitív tendencia az idén is folytatódik.
Salgótarjánból röviden arról tájékoztattak, hogy a helyzet stagnál, és az illegális hulladéklerakók felszámolásának költsége egy-kétmillió forint évente.
Hogy volt régen...?
