A római-parti védmű nyomvonaláról is dönthet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, az előterjesztők a szakvélemények alapján a part menti nyomvonalat javasolják. A római-parti védmű építésének szükségessége több évtized óta fennálló megoldatlan probléma, ez a főváros egyetlen, árvíz ellen védtelen területe.
A budapest.hu oldalon kedden közzétett, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztésben azt javasolják, hogy „a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén” épüljön meg. Ezt az előterjesztés szerint a III. kerületi önkormányzat és a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatai, a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának munkabizottsága szakmai állásfoglalásának figyelembevételével, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összehasonlító tanulmánya alapozzák meg.
A határozat elfogadásával a testület felkérheti Tarlós István főpolgármestert, hogy a következő ülésen terjessze a közgyűlés elé a Duna-parti nyomvonalon megvalósítandó árvízvédelmi létesítmény vízjogi engedélyezési és partrendezési terveit. Az előterjesztők javasolják azt is, hogy „az elsőrendű árvízvédelmi létesítmény” elkészültét követően az első két, harmadfokot elérő vagy azt meghaladó árvízi védekezés alkalmával a parton felállítandó mobil árvízvédelmi fal mellett a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű kulisszanyílásait is zárják majd le.
A Fővárosi Közgyűlés a javaslat elfogadásával kinyilváníthatja elkötelezettségét a part jelenlegi rekreációs és sport funkciójának megőrzésében és e jelleg erősítésében, valamint úgy dönthet, hogy a védmű megépítését követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege, tehát nem kezdeményezi és nem támogatja a vonatkozó településrendezési eszközök e céltól eltérő módosítását.
Az előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy Budapest III. kerületének az Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része a főváros árvízvédelmi szempontból legveszélyeztetettebb területe. A Csillaghegyi-öblözet - beleértve a Római-part - területén közvetlenül hozzávetőlegesen 55 ezer ember árvíz elleni biztonságának megteremtése kiemelt feladat - írták. Mint fogalmaztak, „a római-parti védmű építésének szükségessége több évtized óta fennálló megoldatlan probléma, mely nagyon összetett, de mivel árvízvédelmi műtárgyról van szó, a műszaki szempontok a meghatározók”. Hozzátették, hogy a part teljes rendbetétele, rekultivációja, új közösségi terek kialakítása mind-mind a beruházás részét képezik, és megvalósításuk egy időben történik a védmű kiépítésével.
A beruházás célja a főváros egyetlen, árvíz ellen védtelen területének a védelme, a terület változatlan funkciója - üdülőpart és sportcélú használat - és a vonatkozó fővárosi településrendezési eszközökben foglalt területfelhasználási kategóriák változatlanul hagyása mellett oly módon, hogy a partfalvédelem és partrendezés is megtörténjen - áll a javaslatban.
A part menti és a Nánási út-Királyok útjai nyomvonalváltozatokkal kapcsolatos szakmai álláspontokat összegezve rámutattak arra: egybehangzóak a vélemények arról, hogy a Római-part mint a főváros rekreációs szempontból és közösségi térként funkcionáló kiemelt területe fejlesztésre és területrendezésre szorul. Mind a Csillaghegyi-öblözet területén élők számára, mind a fejlesztésekhez alapvető fontosságú a területrendezés előfeltételeként az árvízvédelmi biztonság.
Kitértek arra, nem indokolható a Nánási út-Királyok útja és a part közötti terület kizárása az árvízvédelemből amiatt sem, mert „a parti területek nagyvízi mederben hagyásával” az egyes árvízi elöntésekkor a meglévő épületek vagy a későbbiekben megépítendő, a terület rekreációs funkcióit szolgáló infrastruktúra kárt szenvedne. Megjegyezték azt is, hogy az árvíz levonulása után pedig jelentős forrást kellene biztosítani a terület fertőtlenítésére.
A javaslat szerint a nyomvonal megvalósításával egyidejűleg rendezhetik a part menti sávot, így - a többi között - kialakíthatják a közlekedést, a közösségi tereket, a vendéglátóegységeket, a játszótereket, továbbá megoldanák a séta, a futás, a kerékpározás „jelenleg összekeveredő funkcióinak” szétválasztását. Rendeznék a szennyvíz- és a csapadékvíz-elvezetést is. „A Csillaghegyi-öblözet ármentesítésének a parton történő megoldása a feltétele annak, hogy a tájépítészet eszközeivel a használati érték fokozható legyen, maga a fejlesztés teremtheti meg a jobb parthasználati feltételeket” – áll az előterjesztésben.
Hogy volt régen...?
