Noha a kormány még májusban bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdett az önkormányzatokkal a távhőcégeik állami tulajdonba vételéről, a települések szövetsége szerint még most sem zajlanak ilyen egyeztetések. Az pedig továbbra sem derült ki, hogy a hőszolgáltatók milyen módon kerülnek majd állami kézbe. A helyhatóságok ugyanis ingyen nem adhatják át a cégeiket.
Tudomásom szerint még most sem zajlanak semmiféle tárgyalások az önkormányzatokkal a távhőcégeik átadásáról. Lehetséges, hogy majd szeptemberben kezd el kapkodni a kormány, és próbálja még a fűtési idény kezdete előtt átvenni a hőszolgáltatókat – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint nincs értelme a különböző adottságú távhőtársaságok egy cégbe integrálásának, mert nem javítja majd a működésüket. Ellenkezőleg, minél nagyobb és bonyolultabb szervezeti rendszerben „üzemelnek” a szolgáltatók, annál nagyobb káosz alakulhat ki. A szakember példaként a mesterségesen óriási méretűre duzzasztott ivóvíz-szolgáltató vállalatok példáját hozta fel, amelyek „önmagukkal küzdenek” a talpon maradásért. Az elnök úgy véli: valamennyi közműszolgáltatásnak önkormányzati kézben kellene maradnia, mert a helyi polgármesteri hivatalok megfelelő ellenőrzés mellett jobban tudják irányítani ezeket a vállalkozásokat, mint ahogyan az egy távoli „vízfej” központból megoldható.
Már tavasszal szóba kerültek a távhőcégek
Emlékezetes: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban jelentette be, hogy megkezdődtek a helyhatóságokkal azok a tárgyalások, amelyek nyomán mintegy kilencven, önkormányzati távhőszolgáltató vállalat kerülhet állami érdekkörbe. – Így az új nemzeti közműszolgáltató holding egyszerre szolgáltat majd olcsó gázt, áramot és távhőt – közölte Lázár János.
A miniszter által beharangozott egyeztetéseknek azonban egyelőre nyomuk sincs. Ma még arról sem tudni semmit, hogy miként veszi majd kézbe az állam az önkormányzati cégeket. A kormányzatnak ugyanis vélhetően nincs pénze a több mint százmilliárd forintra tehető helyhatósági vagyont képviselő távhővállalatok felvásárlására. Ingyen pedig a jelenlegi jogszabályok szerint nem adhatják át a társaságokat a polgármesteri hivatalok – állítják szakemberek.
Óriási kolonc
Schmidt Jenő úgy látja: a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány létrehoz egy központi távhőholdingot, s annak „alvállalkozóivá” válnak majd a helyi távhőszolgáltatók. Az elnök szerint azonban óriási terhet vesz a nyakába az államosítással a kormány, még akkor is, ha nem tulajdonjogot, hanem csak üzemeltetési jogot szerez a távhőcégekben. Az ilyen vállalatoknak ugyanis évről évre hatalmas összegű kintlevőségeik keletkeznek. Szakmai becslések szerint a közműszámlák 15–25 százalékát nem fizeti be a lakosság, s ez éves szinten több tízmilliárd forint hiányt okoz a közüzemi szektorban. Ehhez pedig hozzáadódik az évente jelentkező mintegy 60 milliárdos veszteség, amely az eddigi rezsicsökkentések miatt keletkezik a távhőszektorban. Ezt az összeget jelenleg is biztosítania kell a kormányzatnak az ágazat részére, mert ellenkező esetben a hőszolgáltatók zöme csődbe menne.
Szabályt sértünk?
Érdemes megjegyezni: a kormányzat által a távhővállalatokhoz juttatott szubvenciót az adófizetők mellett jelentős részben az ipari áramfogyasztók állják a számlájukba épített extra tarifaelemen keresztül. Vagyis olyanok is fizetnek a mintegy 650 ezer lakásba eljutó „olcsó” távhőért, akik nem vettek igénybe ilyen szolgáltatást. Ez pedig a szakemberek szerint amellett, hogy igazságtalan, megvalósítja az Európai Unió által tiltott keresztfinanszírozást is.
Szakértők megerősítették, hogy minden vállalat esetében van egy úgynevezett gazdaságos üzemméret. Ennél sem kisebb, sem nagyobb cég nem működik hatékonyan. A kabinet által tervezett óriási közművállalat pedig túlzottan nagyméretű lesz, s emiatt szinte kizárt, hogy képes lesz gazdaságosan működni. Ez pedig ugyancsak azt vetíti előre, hogy az állami rezsicég hatalmas nagyságú közpénzek temetője lesz – vélik hozzáértők.
(mno.hu)
Hogy volt régen...?
