A Digitális jólét program 2.0 indulását követően még idén az okosváros-fejlesztéshez kapcsolódóan legalább öt-hat kísérleti, úgynevezett pilotprojektet akarnak elindítani - közölte a programért felelős miniszterelnöki biztos a témában rendezett budapesti konferencián.
A Digitális jólét program 2.0 (DJP) bővítésének stratégiája elkészült, legkésőbb júniusban megszülethet a kormánydöntés, és csaknem két tucat új fejlesztési stratégia válhat a program részévé – közölte Deutsch Tamás miniszteri biztos. A digitális stratégia szerves része a polgárok életminőségének a javításához hozzájáruló okosváros-fejlesztések (smart city) végrehajtása. Magyarország sikere a versenyképesség javulása nélkül nem képzelhető el, versenyképességi fordulatot pedig sikeres digitalizáció nélkül nem lehet elérni - összegezte.
Arról is beszélt a miniszteri biztos, hogy az Európai Unió több mint félmilliárd polgárának kétharmada városlakó, a városok az egyik legfontosabb erőforrását jelentik az európai szociális és gazdasági modellnek, Európa gyarapodásának, ezért fontos minden, a városi fejlesztést szolgáló elképzelés. Az okosváros-szolgáltatásokhoz szükség van nemzetközi színvonalú digitális infrastruktúrára, megfelelő digitális eszközökre és digitális szolgáltatásokra. A következő másfél évben megvalósul a városok működtetése, valamint a fejlesztési koncepció kidolgozása és végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú személyi kör képzése. Az okosvárosi fejlesztések nem korlátozódnak a kisvárosokra, hanem községekre, térségekre és turisztikai régiókra is kiterjednek. A fejlesztések megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak, illetve rendelkezésre fognak állni – ígérte Deutsch Tamás. A digitális infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy 2017 végére Magyarországon 100 százalékos lesz a 4G-s mobilinternet-lefedettség, jelenleg ez az arány 93-95 százalék.
Az országos és a helyi politika soha nem engedheti át az informatikai cégeknek annak meghatározását, milyen lépések során kell a településeket okosvárossá tenni, hiszen ez a folyamat elsődlegesen az emberekről szól – vette át a szót Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Tehát a mindenkori politika felelőssége és feladata meghatározni a célokat és eszközöket a fejlesztéshez - mondta. A tudatos tervezés- amelynek a célja a közösség életének javítása, alapfeltétele a sikeres smartcity-megoldásoknak. A Modern Városok Program az okosváros-fejlesztést alapozza meg. A jelenlegi kormányzat az önkormányzatokkal együttműködve olyan városfejlesztési programon dolgozik az államtitkár szavai szerint, amely „elfelejti azt az országfejlesztési logikát, amelyben volt egy főváros, és volt a fővárosnak egy gazdasági és demográfiai háttérországa abban a több mint nyolcmillió emberben, aki Budapesten kívül él”. Hozzátette azt is, a modern Magyarország alapfeltétele az, hogy a vidék legalább olyan fejlesztési lehetőségeket kapjon, mint amilyeneket 1990 óta Budapest is megkapott a mindenkori kormányzatoktól.
Az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson elhangzott, hogy az okosváros kifejezés egy olyan települést vagy településcsoportot jelent, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információs technológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.
Hogy volt régen...?
