A Magyar Közszolgálati, Közalkalmazotti és a Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete a sztrájkkészültséget fenntartva szerdán megkezdi a tárgyalásokat a szociális ágazatban dolgozók keresetnövekedése érdekében Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, a sztrájktárgyalásokra kijelölt állami vezetővel.
Fenntartják az ágazatban dolgozók 30 százalékos keresetnövekedésére vonatkozó követelésüket – hangsúlyozta a Magyar Közszolgálati, Közalkalmazotti és a Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné. November 10-én e-mailben és tértivevényes küldeményként postai úton is bejelentették hogy országos szervezésű sztrájkot kezdeményeznek december 5-ére. Ennek igazolására az e-mailt annak küldési dátumával és a tértivevény szelvényt is a sajtó rendelkezésére bocsátották. A szakszervezet ezzel arra reagált, hogy a kormányzati portálon múlt csütörtökön megjelent közleményben az szerepelt: „a decemberre munkabeszüntetést hirdetők hivatalos bejelentéssel nem éltek, a sztrájkról nem kezdeményeztek egyeztetést a kormányzattal, és nem folytattak tárgyalást az elégséges szolgáltatások köréről sem”. Boros Péterné vis maiornak nevezte, hogy a dokumentum mindezek ellenére nem érkezett meg a kormányhoz. Hozzátette: amikor erről értesült, levélben fordult a helyettes államtitkárhoz, és megismételte a sztrájkfelhívásukat, emellett szombaton telefonon is beszélt az államtitkárral, aki jelezte, hogy szerdán nyitott a tárgyalásokra a szakszervezettel.
Az MKKSZ elnöke arra kérte az ágazatban dolgozókat, folytassák a törvényes sztrájkelőkészületet, hogy megfelelően nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra már a szerdai tárgyaláson is. Kiemelte: felelősséget vállalnak a sztrájk szervezéséért, és képesek megszervezni a törvényes sztrájkot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy már a sztrájkfelhívásuk első bejelentésének hatására teljesülhet az egyik követelésük - miszerint a szociális munka napja legyen munkaszüneti nap az ágazatban –, mivel a parlament előtt szerepel egy ezt tartalmazó javaslat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményére utalva, amely szerint ágazati számítások alapján a jövő évi, a bértáblában és pótlékokban megmutatkozó bértöbblet jelentős béremelést eredményezhet a szociális területen dolgozók esetében, Boros Péterné azt mondta: úgy tűnik, a 30 százalékos keresetnövekedésre vonatkozó követelésük egy jó része is teljesülhet. Hangsúlyozta: nem lehetetlent kérnek, azt szeretnék elérni, hogy ne fokozódjon az ágazatban a munkaerőhiány, amely már most is 10 százalékra tehető.
Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldalának képviselője arról beszélt: a parlament előtt szereplő tervezetben ugyan elismerik a szociális munka napjaként november 12-ét és az munkaszüneti nap lehet az ágazatban dolgozók számára, egy másik rendelkezés ugyanakkor törölné a ’90-es években kivívott köztisztviselők napját. A köztisztviselők napját minden évben július 1-jén ünneplik, a jövőben a javaslat szerint az önkormányzatok a saját költségvetési büdzséjükhöz igazítva ünnepelhetik munkaszüneti napként, de a tervezet indokolása kitér arra, hogy az állami szolgálatban lévő köztisztviselők, a rendvédelemben dolgozó köztisztviselők számára ez a nap a jövőben nem lenne munkaszüneti nap. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány elnyerte mandátumát, tárgyalások kezdődtek a rendvédelem pénzügyi helyzetének megoldására, az életpályamodell kialakítására, idézte fel a szakszervezet főtitkára: akkoriban sok esemény történt az utcán és ezeknek az lett a következményük, hogy a szolgálati nyugdíjat eltörölték és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is megszüntették. „Bosszúérzetem van” – fogalmazott Bárdos Judit: az önkormányzati köztisztviselők sztrájkjára adott felelet lehet, hogy a 8 éve keresetnövekedésben nem részesülő egyéb kormányzati tisztviselők még ezt az egy szabadnapot is elvesztik. Úgy vélte, ezt azért lehet megtenni, mert „tisztában van azzal a hatalom, hogy ezek a kollégák nem fognak az utcára menni, és a polgárok, a Magyarországon élő emberek pedig örülnek, hogy a bürokráciacsökkentés keretében egy jogosítványt elvesztenek”.
Hogy volt régen...?
