Az engedélyező hivatal szerint ne a vezeték hossza, hanem az ellátott lakosság létszáma legyen a fő szempont a víziközműveket sújtó vezetékadó megállapításában. A víziközművek szövetsége az adó kivezetését vagy legalább módosítást szorgalmazza.
A rezsicsökkentés és a vezetékadó együttesen olyan helyzetet teremtett, amiben rendkívül „nehéz teljesíteni, hogy eredményesen működjenek” a víziközmű cégek – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, Dorkota Lajos a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. alapításának századik évfordulóján tartott rendezvényen. Mint felidézte: a polgári kormány döntésének megfelelően csökkenteni kellett a rezsiköltségeket és ezzel a vízdíjakat is, de ez az önkormányzatok által működtetett szolgáltatóknál bevételkieséssel járt. Ehhez adódik, hogy a víziközműveket országszerte a közműadó sújtja a legjobban.
A korábbi 400-ról 40-re csökkent a víziközműcégek száma, felvetéseik alapján a MEKH a vezetékadóval kapcsolatos jogszabály módosítására kíván javaslatot tenni. A hivatal szakmai stábjának előkészítése nyomán várhatóan azt terjesztik elő, hogy az adó „létszámarányos legyen, ne folyóméter-arányos”, mert az utóbbi leginkább a vidéki kistelepüléseket ellátó cégeket sújtja - jelentette ki Dorkota Lajos.
Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke úgy fogalmazott: „nem fenntartható az a pálya, amelyen most az ágazat halad”, a vezetékadó beszűkíti a lehetőségeket, s ez már-már veszélyezteti az üzembiztonságot, a szolgáltatási színvonalat és a megfizethetőséget. A szövetség elsődleges célja, hogy a döntéshozókkal megértesse az ágazat valós problémáit, amit elsősorban a közműadónak tulajdonítanak, s példaként említette, hogy egy víziközműcégnek a vízhálózat és a csatornahálózat hossza után is vezetékadót kell fizetnie. Úgy vélekedett, mihamarabb szükség lenne az adó kivezetésére vagy olyan mértékű átalakítására, ami a víziközmű-szolgáltatók eredményes működését is biztosítja.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a nagykanizsai székhelyű víziközműcég jubileumi ünnepségén azt hangsúlyozta: mai világunkban „a víz- és közművek megléte és állapota lassan lét- és sorskérdéssé válik”. Magyarország vezetékes ivóvízzel való ellátottsága és a közmű fejlettsége szinte egyedülálló, még európai viszonylatban is, szemben más országokkal, ahol ez csupán vágyálom. Mindez arra világít rá, hogy „nagy értékünk a víz, és az a tudás és tapasztalat is, amely e közös kincsünk meglétén alapul” – fejtegette az államtitkár a Nagykanizsához közeli Sormáson tartott rendezvényen.
Hogy volt régen...?
