iskolapad141-en végeztek a közelmúltban úgynevezett egészségfejlesztési segítőként az „Újra tanulok” címmel indított kiemelt közfoglalkoztatotti projekt első ciklusában – írja a Világgazdaság.

A képzést bonyolító Gyemszi tájékoztatása szerint „az egészségfejlesztési segítő a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben preventív szerepet tölthet majd be a megbetegedések korai felismerésében, a szűrővizsgálatokon való részvétel ösztönzésében való közreműködéssel”.

A Gyemszinél kérdésünkre elmondták: a tanulók 61,7 százaléka most szerzett először szakmai végzettséget a 280-280 órás elméleti és gyakorlati képzés során, amelynek keretében megismerkedtek a védőnői szolgálat, a polgármesteri hivatal, a háziorvosi szolgálat, egy szociális otthon, illetve egy kórházi osztály működését és feladataival. Lapunk megtudta azt is, hogy a 141 végzett segítő közül egyelőre mindössze 5 ember remélhet munkát, a salgótarjáni Szent Lázár Kórház a náluk végzettek visszafoglalkoztatását tervezi.

A többiek számára egyelőre a tavaly óta felállt Egészségfejlesztési Irodák sem tudnak állást biztosítani, mint a Gyemszinél fogalmaztak: „az egészségfejlesztési segítők folyamatos foglalkoztatása a legfontosabb feladat a jövőre nézve”, ám ez nem a kórházakat fenntartó intézet feladata, a Gyemszi csak a szakmai képzés kidolgozásában és lebonyolításában vett részt.

Az egészségfejlesztési segítő foglalkozás ötlete Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadótól származik, aki másfél évvel ezelőtt azzal állt elő, hogy majd 8 általánost végzetteket képeznek ki gyorstalpaló tanfolyamokon az egyre nagyobb ápolóhiány enyhítésére. A szakma tiltakozására, miszerint érettségi nélkül még ápolási asszisztenseket sem képezhetnek ma Magyarországon, nem hogy önállóan dolgozó ápolókat, ebből nem lett semmi. Úgy látszik azonban, az egészségfejlesztési segítőkkel valamilyen módon mégis csak valóra válik a főtanácsadó álma.

Az egészségfejlesztési segítők szerepe az egészségügyi rendszerben így ma éppoly homályos, ahogyan az egészségfejlesztési irodáké. Ezekből összesen ötvennyolc nyílt országszerte, kórházak, szakrendelők és önkormányzatok 80 és 125 millió forint közötti támogatást kaptak kialításukra az ország különböző pontjain, ezen belül 18 hátrányos helyzetű kistérségben. Az összesen mintegy hatmilliárd forintos uniós forrás elvileg két évig fedezi az irodahálózat fenntartását, de a pályázóknak öt évig vállalniuk kellett a működtetést. A hosszú távú cél az, hogy minden kistérségben működjön ilyen iroda, mintegy a gerincét képezve az egészségügyi kormányzat által vizionált népegészségügyi hálózatnak.

Hirdetés