Alkotmányellenes volt az iskolarendszer államosítása?

Bírósági határozat mondja ki, hogy a kormány több ponton is alkotmányellenes módon államosította az önkormányzati iskolákat, az ügyben az Alkotmánybíróságnak is állást kell foglalnia 90 napon belül – írta meg a 444.

A kérdéses pert a csömöri önkormányzat indította a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, azt követően, amikor 2017 elejétől az iskoláikat még akkor is maguk működtető önkormányzatokat is arra kényszerítették egy új törvénnyel, hogy az ingatlanaikat „önként” adják át ingyenes vagyonkezelésbe az állami fenntartónak. Csömör önkormányzata ezt a törvényt támadta meg a bíróságon, miután kényszerűségből aláírta ugyan a vonatkozó vagyonátadási szerződést, de csak azzal a fenntartással, hogy az ügyben bírósághoz fordulnak, és nekik kedvező ítélet esetén továbbra is ők maradnának az iskolaüzemeltetők.

Csömör három lényegi pontban támadta meg az államosításról szóló törvényt:

• A kormányzat egyenlő felek szerződésének igyekezett beállítani az államosítást, a törvénnyel arra kényszerítve az önkormányzatokat, hogy a képviselőtestületük a szerződéskötés előtt „önként” szavazza meg, hogy lemondanak az iskolaingatlanokról. Csömör viszont alkotmányellenesnek érezte, hogy egy választott testületet ilyen módon kényszerítsenek arra, hogy valós többségi akarata ellenére szavazzon.
• Csömör alaptörvényellenesnek találta az iskolavagyon teljes elvételét, még akkor is, ha formailag nem a tulajdonjogukat vették el, hanem vagyonkezelésbe kellett adniuk azt, mert az alaptörvény csak abban az esetben engedélyezi a kisajátítást, ha a közcél más módon nem oldható meg. A település azzal érvelt, hogy a teljes államosítás aránytalan és szükségtelen lépés, hiszen számtalan gyakorlati példa volt arra, hogy egy iskola fenntartása nemcsak állami kézben oldható meg.
• Végül Csömör harmadik érve az indokolatlan diszkriminációra hivatkozott: a törvény ugyanis csak és kizárólag a települési önkormányzatokat zárta ki a lehetséges iskolaműködtetők és fenntartók közül, miközben továbbra is lehetővé tette, hogy az állam, a nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek, cégek és alapítványok iskolákat tartsanak fenn. Csömör úgy érezte, hogy ez ellentmondásban van a jogi és természetes személyek közötti diszkrimináció alaptörvényben rögzített tilalmával.

Az alperes az Emmi volt, majd a perbe beavatkozóként belépett a KLIK is.

A bíróság végül 2018. január 8-án arról értesítette a felperes Csömört, hogy felfüggeszti a pert, a törvény több pontját ugyanis alkotmánysértőnek találta, ezért a felfüggesztéssel egyidőben az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az semmisítse meg a jogszabály több pontját. Az AB-nek az ügyben legkésőbb 90 napon belül kell döntést hoznia. 

Csömör polgármestere, Fábri István (független) a 444-nek azt mondta, sok szempontból fontos lenne, hogy az iskolák feletti kontroll visszakerüljön az iskolafenntartásra anyagilag képes helyi önkormányzatokhoz. A központosított rendszerben ugyanis az iskoláikat támogatni és fejleszteni képes helyhatóságoktól is elvették ennek lehetőségét, az intézmények felett elveszett a helyi kontroll, és megszűnt a szülők ráhatása is az iskolák működésére.