Az önkormányzatok sikeres működése sok tényezőn múlik. Nem véletlenül a választások fő szlogenje is az „ Együttműködés-partnerség” volt, ami nem az ellentétet, hanem az azonosságot erősíti a kormányzati szervekkel. Ugyanakkor fontos a helyi civil szervezetekkel is a jó kapcsolat, de sok múlhat a képviselő testület és a polgármester együttműködésén is - emelte ki Szegvári Péter szakértő a Rádió Orientben.
A helyi önkormányzatnak a lehető legsikeresebben kell az őket megválasztó lakosságot képviselni. A sikerhez pedig fontos, hogy fel tudjon maga mellett sorakoztatni helyi vállalkozókat, a civil szervezeteket és a kormányzatot is. Akkor lesz hatékony a település vezetése, ha be tudja bizonyítani, hogy ami nekik jó, az másnak is az és nem csak nekik fontos, hanem a kormányzati és az uniós szerveknek is. A döntés előtt azért ajánlatos a magán- és a civil-szférával is egyeztetni, mert akkor tőlük is lehet erőforrásokat mozgósítani, nem csak a központi kormányzattól - mutatott rá Szegvári.
A sikeres önkormányzás titka az Európai Unióban az 1985-ben elfogadott helyi önkormányzati karta szerinti működés, melyet 48 tagállam, köztük hazánk is aláírt. A csatlakozás előtt nálunk is vizsgálták, hogy megfelelünk-e ezeknek a kritériumoknak. A feltételek szerint politikai értelemben biztosítottnak kell lennie az autonómiának, annak, hogy a helyi jogi ügyekben megfelelő kompetenciával bírjon és megfelelő anyagi forrással is rendelkezzék. Ezeket az alaptörvény biztosítja. A másik fontos kérdés a sikerhez vezető úton a polgármester képessége, mert az nem elég, hogy el tudja látni az önkormányzati munkát és képes vezetni a testületet - mutatott rá a szakértő. Hozzátette: ennél sokkal fontosabb, hogy partnerséget tudjon kialakítani és jól tudjon együttműködni a civilekkel, a magasabb szintű önkormányzatokkal és a kormányzati szervekkel horizontális és vertikális értelemben is, továbbá az uniós forrásokat jól tudja felhasználni. A települések között természetes a verseny, de ez nem mond ellent annak, hogy kooperatív együttműködés legyen mind a közösség, mind a partnerek között- hangoztatta Szegvári.
A lobbizáshoz néha negatív tartalom is társul, de nagyon sok pozitív hozadéka is van, különösen igaz ez az önkormányzatokra. A klasszikus lobbizás elsősorban a privát szférában van jelen, az önkormányzati lobbi nem az egyén, hanem egy közösség érdekeit képviseli. 'Ennek vannak jogi és nem jogi, formális és informális eszközei' - emelte ki a Rádió Orient vendége. Az érdekérvényesítéshez meg kell találni ki az, aki a döntéseket meghozza az önkormányzati kérdésekben, ez nálunk az országgyűlés.
A fő lobbizás, melynek helyszíne a parlament volt, az összeférhetetlenségi törvénnyel megszűnt, melynek értelmében nem lehet egyszerre valaki polgármester és országgyűlési képviselő is. Ez a szakértő szerint nagyon helyes, de így a területi érdekképviselet kizárt és olyan frakció alakítására sincs jelenleg lehetőség, mely a területi érdekeket képviseli - mutatott rá a Rádió Orient vendége.
Önkormányzati ügyekben jelenleg a testület és a polgármester dönt, de a szakértő szerint ez nem vág össze a közvetlen választás logikájával. Ha ugyanis a testület többsége nem azonos színben játszik a polgármesterrel, akkor az ő szerepe csak jelképes, szimbolikus lehet. 'Ebben az esetben nem sok értelme van a közvetlen polgármester, főpolgármester választásnak, mert ilyenkor a város első embere nem tudja teljesíteni amivel megbízták a választópolgárok '- figyelmeztetett Szegvári. Szerinte az ilyen esetek kivédésére lehetne létrehozni a duális rendszert.
Hogy volt régen...?
