A békés megyei településvezetők a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című vidékfejlesztési konferencián sok szó esett a fejlesztési lehetőségekről, a pályázatokról. Baranyi István pusztaföldvári polgármester bemutatta településük öngondoskodásra épülő gazdálkodását, a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Pusztaföldvári Településszolgáltatót – írja a Magyar Polgármester Online.
„A rossz tervezéssel a kudarcot tervezzük meg” – kezdte az előadását Gyebnár Péter, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Békés megyei referense, majd a 2014-2020-as uniós finanszírozási időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program hosszú távú célkitűzéseiről, prioritásairól nyújtott átfogó képet a viharos időjárás ellenére nagy számban megjelent békési polgármestereknek. Külön felhívta a figyelmet a nem mezőgazdasági tevékenységek támogatására és a rövid élelmiszerlánc megszervezésére irányuló pályázatokra, valamint a helyi LEADER-csoportokkal való együttműködésre, ugyanis mostantól ezek az egyesületek készítik majd el saját fejlesztési stratégiáikat – többek között – a megyei településvezetők véleményét is figyelembe véve. Jó volna tehát, ha minél többen, minél aktívabban pályáznának, mert a kormányzat úgy számít az önkormányzatokra, mint a helyi fejlesztések generátoraira – tette hozzá az MNVH referense.
Pusztaföldváron nagyon sokan munkanélkülivé váltak a termelő szövetkezet megszűnését és a spontán privatizációt követően. Olyannyira, hogy sokakat újra meg kellett tanítani dolgozni – tudták mag a konferencia résztvevői Baranyi Istvántól, a közel 2000 lelkes békési község polgármesterétől. Ezt már az országos közmunkaprogramok megjelenése előtt megkezdte, később pedig a start közmunkaprogramok keretében folytatta az önkormányzat. Az önálló gazdálkodás fontos lépése volt a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Pusztaföldvári Településszolgáltató Nonprofit Kft-t megalapítása, amely a zöldség- és gyümölcstermesztéssel, az állattenyésztéssel, a közétkeztetéssel, illetve a helyi TÜZÉP telep üzemeltetésével kapcsolatos faladatokat bonyolítja. A következő lépés a szociális szövetkezet létrehozása lehetne, de ezzel kapcsolatban Baranyi István meglehetősen szkeptikus. Úgy véli, ezek a szövetkezetek csak akkor lehetnek működőképesek, ha a tagok járulékfizetési kötelezettségét átvállalja az állam. Baranyi István végezetül megjegyezte, hogy egyéni szinten is többet kellene tenni az öngondoskodásért, ezért javasolja az „elvárható öngondoskodás kötelezettsége”, mint jogi kategória bevezetését.
Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási főtanácsadója – akit főként az idén induló programokról kérdezték a békési településvezetők –, egy jelentős strukturális változásra hívta fel a figyelmet. Számos olyan feladatra, amelyet korábban közfoglalkoztatási programokkal lehetett megoldani most más minisztériumok által kiírt pályázatokkal lehet forrást teremteni, míg a közmunkaprogramok kibővültek egy teljesen rugalmas tevékenységi körrel, amelybe gyakorlatilag minden olyan feladat belefér, amit el kell végezni a települések üzemeltetése során.
A konferenciát záró terepbejáráson a pusztaföldvári gépállomással, a sertésteleppel, illetve a fóliasátras zöldségtermesztéssel ismerkedhettek meg az újra és újra eleredő esővel dacoló polgármesterek.
Hogy volt régen...?
