Az ÁSZ idén már negyedik alkalommal végezte el a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait mérő felmérését. Minden eddiginél több, 1584 szervezet – a dolgozói létszámot tekintve a magyar közszféra teljes létszámának több mint fele – vett részt az Állami Számvevőszék 2014-es integritás felmérésében – írja az OrientPress Hírügynökség.
A hosszú távú együttműködést vállalt intézmények közül 953 idén is kitöltötte a kérdőívet, így ezek az eredmények torzításmentesen összehasonlíthatók a megelőző évivel. Az ÁSZ megállapította, hogy korrupciós kockázataik kismértékben csökkentek, a kontrollok szintje pedig ezzel egyidejűleg emelkedett, vagyis a kockázatok és a kontrollok közötti olló szűkült 2013-hoz képest.
Az ÁSZ elkötelezett a megelőzésen alapuló, integritásközpontú közigazgatási kultúra meghonosítása mellett. A 2011-ben indított évenkénti felméréssorozattal az ÁSZ egyedülálló „magyar modellt” alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának erősítésére kifejlesztett holland módszer adaptálásával, továbbfejlesztésével, és az egész magyar közszférára való kiterjesztésével.
A felmérés eredményei visszaigazolták, hogy az ÁSZ integritás felmérése képes a visszacsatolásra, a tendenciák nyomon követésére, a végrehajtott kormányzati intézkedések hatásának mérésére, a korrupciós kockázatok változásának jelzésére.
A 2014-es felmérés fontos tanulsága, hogy az intézmények integritás-irányításának fejlesztése érdekében megalkotott kormányrendelet rövid idő alatt is jelentős előrelépést eredményezett a jogszabállyal érintett intézményi körben. Általánossá váltak a korrupcióellenes témakörben tartott képzések, fejlesztések valósultak meg a korrupciós kockázatelemzés területén, korrupció elleni intézkedési tervek születtek a rendelettel érintett intézményeknél. Hasonló tendencia látható a speciális korrupcióellenes intézkedések alkalmazásában végbement változások területén is.
Pozitív elmozdulást regisztrált az ÁSZ többek között az etikai kódex, a korrupciós kockázatelemzés és a korrupcióellenes képzés alkalmazásában. Ugyanakkor nem tapasztalt előrelépést egyes, a korrupció megelőzése szempontjából fontos kontrollok alkalmazásában: ilyen a munkahelyi rotáció vagy a „négy szem” elvének alkalmazása. A 2014-es felmérési eredmények jól jelzik az európai uniós támogatások igénybevételének, illetve a közbeszerzések számának megugrását is a vizsgált időszakban, ami növelte a korrupciós veszélyeztetettséget. Az ÁSZ integritás felmérései tehát érzékeny műszerként jeleznek a korrupciós kockázatok növekedésére (vagy csökkenésére). A felmérés alapján javuló tendenciát mutat a jogszabályok által elő nem írt, úgynevezett „lágy” kontrollok alkalmazása is.
Az elemzésben rögzített eredményeket és összefüggéseket az ÁSZ ellenőrzési tevékenységének tervezési rendszerébe beépíti, ugyanakkor a kormányzat felé is hasznos információkat szolgáltathat például az önkormányzati szféra integritás kontrolljai fejlesztése területén.
A 2014-es felmérés eredményeiről készült elemzés elérhető az ÁSZ honlapján.
Hogy volt régen...?
