Az új közigazgatási perrendtartás elkészítése során törekedni kell az e területen folyó magyarországi bíráskodás Európában is a legjobbak közé tartozó gyorsaságának és hatékonyságának megőrzésére - közölte az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde Szegeden.
A témában szervezett konferencia szünetében tartott sajtóbeszélgetésen Handó Tünde felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási eljárások az élet szinte minden területét felölelik. Ha ezek során az állampolgárokat sérelem éri, akkor a közigazgatási bíráskodás szabályai határozzák meg, hogyan tudják az igényeiket érvényesíteni. Több millió közigazgatási ügy van egy évben, ezért nem mindegy, hogy mely esetekben és mikor lehet bírósághoz fordulni. Ha nincs előzetes szűrés, akkor ügyek tíz- vagy százezrei kerülhetnek a bíróság elé – véli az OBH elnöke.
Jelenleg a közigazgatási határozatokkal szemben kérhetnek bírósági jogorvoslatot az ügyfelek, a perrendtartás koncepciójában megjelenik a közigazgatási jogvita fogalma, ennek pontos meghatározása is jelentősen befolyásolja majd a bíróság elé kerülő ügyek számát Handó Tünde szerint. A koncepcióban felmerül, hogy a többi közt a közigazgatási eljárásban okozott károk ügyében is közigazgatási bíróságok döntsenek, és az is, hogy a közigazgatási intézkedések miatt is bírósághoz fordulhassanak az érintettek. Az is megfontolandó – folytatta –, hogy mely ügyekben van szükség a jelenleg egyedül döntő bírók helyet többes bíráskodásra, háromtagú tanácsok létrehozására.
Az OBH vezetője azt is megemlítette, hogy a várhatóan jövőre megszülető és 2017-től hatályos közigazgatási perrendtartás végleges szabályainak függvényében a feladatok ellátásához akár ezres nagyságrendben lehet szükség új bírákra és alkalmazottakra, a munkájukhoz pedig épületekre. Ennek költségei az 50 milliárd forintot is elérhetik.
Hogy volt régen...?
