Az agglomerációs járatok átadása az államnak súlyos pénzügyi és üzemeltetési kockázatokkal jár, tömeges utaspanaszt és közlekedési káoszt eredményezhet. Ráadásul a haszon sem jelentős. A főpolgármester másként látja – írja a Népszabadság.
Hétfőre halasztották Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Tarlós István főpolgármester egyeztetését az agglomerációs járatok állami átvételéről. Lapunk információi szerint három verzióról tárgyalnak, Budapest első embere azonban nem számol elhúzódó tárgyalásokkal, mivel a kormány a szerdai, a Fővárosi Közgyűlés pedig a január 27-i ülésén tárgyalja a megállapodást.
Tarlós a Népszabadságnak elmondta, komoly előrelépésnek tartja, hogy a kormány visszaveszi az agglomerációs közlekedést. Ezt az önként vállalt feladatot ugyanis a tavalyi finanszírozási tapasztalatok és az új salátatörvény alapján a főváros nem is tudná ellátni. A kormány minapi döntésével megnyílt az út a megegyezés előtt. De nem tagadja, hogy a fontos részletkérdésekről csak ezután tárgyalnak.
Az ennek eredményeként születő megállapodást a kormánynak és a Fővárosi Közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, Budapest mindenesetre így már képes lesz végrehajtható költségvetést alkotni. Azt pedig külön örömnek tartja Tarlós, hogy a miniszterelnök a fővárosi fejlesztések tekintetében is előrelépést helyezett kilátásba. Így a kormány és a főváros – hangsúlyozta a főpolgármester – közös erővel dolgozhat a 2017-es vizes vb és a 2024-es olimpiai pályázat sikerén.
Tarlós a Népszabadság részleteket firtató kérdésére azt válaszolta, az erről szóló egyeztetés még előttük áll, de nem hiszi, hogy a kormány pénzt kérne az agglomerációs járatok Budapest határain belüli működtetéséért. Így szerinte külön bérletre sem lesz szükségük a fővárosiaknak.
A városvezető szerint Budapest különösen jól jár a HÉV átadásával, hiszen a szerelvények és a pálya is rendkívül rossz állapotban van. Ezek felújítása százmilliárdos költséget jelent négy éven belül, amit a főváros egyébként sem tudna előteremteni. Most az üzemeltetési költségek mellett ettől is megszabadulnak.
A Népszabadság által megkérdezett közlekedési szakemberek azonban nem osztoznak a főpolgármester lelkesedésében.
A kapkodva hozott forrásmegosztási törvényre adott rapid válasz ugyanis több kérdést vett fel, mint amennyit megold. A városvezetővel ellentétben könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy a fővárosiaknak külön jegyet vagy bérletet kell váltaniuk a HÉV-re. S ha mégsem, akkor az önkormányzatnak fizetnie kell a budapesti utasok után a MÁV-nak. Ez pedig jelentős részét is elviheti a Budapest-bérletekből származó 60 milliárdos bevételnek.
Ha viszont az önkormányzat nem száll be az üzemeltetésbe, akkor aligha lesz beleszólása a menetrendek összeállításába. Így könnyen előfordulhat, hogy a jelenlegitől eltérően a HÉV-ek és a buszok menetrendjét nem hangolják össze, ezért a végállomásokon negyedórákat kell majd várni a csatlakozásra.
De az sem lenne meglepő, ha a MÁV például csak a Szentendre–Batthyány tér közötti járatokat indítaná, mondván, a békásmegyerieket szolgálja ki a BKV. Ebben az esetben csúcsidőben is csak minden második szerelvény járna 9-10 percenként.
Az is kérdéses, hogy ki indít majd pótlóbuszokat probléma esetén.
Jelenleg a BKV teszi, de az átadás után – külön szerződés nélkül – aligha, így akár órákat is várhatnak a mentesítő járatokra a fővárosiak. S ki tájékoztatja majd az utasokat a változásokról? A FUTÁR ugyanis a BKK utastájékoztatási rendszere. Mint ahogy a kihelyezett jegyautomaták is a fővárosi cég tulajdonában vannak, amelyeket vélhetően elszállítanak a megállókból.
A szakszervezet aggódik
Az elővárosi járatok üzemeltetésének költségeit a kormány, a főváros és az érintett települések között kellene felosztani – javasolja az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az agglomerációban közlekedő járatok államosítása ugyanis az érdekképviselet szerint káoszhoz vezethet. Kockázatos játékba kezdett a kormány és a főváros azzal, hogy a főpolgármester és a miniszterelnök megállapodott: az állam átveszi az elővárosi járatok működtetését – állítja a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ).
Határozott álláspontjuk, hogy ezzel visszafordíthatatlanul felborul a régióban az egységes közlekedési rend, káosz alakulhat ki, ráadásul behozhatatlanul hátrányos helyzetbe hozhatják a budapesti szolgáltatókat, a BKV munkavállalóit és a fővárosi utasokat is. A hírek szerint az állam jelentős pénzt fordít majd új tulajdonára, az agglomerációs közlekedésre, amely már csak azért is furcsa, mert eddig folyamatosan azt lehetett hallani, hogy nincs elég pénz a fővárosi és az agglomerációs járatok üzemeltetésére – emlékeztet Nemes Gábor, az EKSZ elnöke.
A szakszervezet szerint a változás drasztikusan befolyásolhatja majd a régióban működő szolgáltatók közötti viszonyt is, hiszen a „bérbe adott” járatokat üzemeltető cég alkalmazottai és a BKV-s járművezetők között már most is pattanásig feszült a helyzet. A vállalkozókat ugyanis a főváros eddig is az utolsó fillérig kifizette – holott az átvett szolgáltatást drágábban vállalják, mint korábban a BKV –, a járművezetők kedvezőbb feltételek mellett dolgoznak, esetenként más szabályok vonatkoznak rájuk, mint a hosszú évek óta folyamatosan alulfizetett fővárosi cég dolgozóira – állítja Nemes.
Az agglomerációs közlekedés átengedésével súlyos szakmai hibát követ el a főpolgármester, s ezzel beláthatatlan kárt okoz a régió közlekedésében a szakszervezet szerint. Az érdekképviselet határozottan állítja, hogy szakmai indokokat nélkülöző, felelőtlen döntés született, amely a kormány vagy éppen az önkormányzat önös érdekeit szolgálja. A szakszervezet – más országokban jól működő gyakorlat alapján – több alkalommal is javaslatot tett a finanszírozás rendszerének átalakítására. Ennek lényege a tényleges költségeknek az állam, a főváros, az érintett települések és esetleg a térségben működő nagyobb cégek közötti meghatározott arányú, mindenkire, mindenkor érvényes felosztása. Az EKSZ elvárja – fogalmaznak –, hogy a döntéshozók mérlegeljék ezt a megoldást is, mielőtt egy rossz megoldással tovább rontanák a fővárosi közösségi közlekedés helyzetét.
Kérdések, amelyekre még nincs válasz
- Kell-e külön jegyet venni a HÉV-re?
- Ki rendeli meg a HÉV-szolgáltatást?
- Ki állítja össze a menetrendeket?
- Hogyan hangolják ezt össze a BKV-járatok közlekedésével?
- Mennyit kap a HÉV-ekért a főváros?
- Mit szólnak a fedezetkivonáshoz a bankok és az unió?
A MÁV Cargonak 2008-ban nem adták
Nem véletlen, hogy 2008-ban nem járult hozzá a Fővárosi Közgyűlés a HÉV vonalak átadásához a MÁV Cargonak. A kormánypárti és az ellenzéki városatyák - köztük a Fidesz is - ritka egyetértésben jelentették ki, hogy a vonalak átadása rendkívül kockázatos és rövidlátó megoldás a BKV finanszírozási gondjaira. Holott a MÁV Cargo 30 milliárdot adott volna a hálózatért. Most aligha lesz ilyen nagyvonalú a kormány. Ráadásul a HÉV kivonása a BKV vagyonából komoly problémát jelenthet az uniós, illetve a BKV egyéb hiteleinek esetében.
Az uniós támogatási, illetve a banki hitelszerződések a BKV jelenlegi eszköz- és vagyonhátterére épülnek, a HÉV átadását így fedezetkivonásként értékelhetik. De az is kiderülhet a végső számvetésnél, hogy az agglomerációs járatokból származó jegybevételek, települési hozzájárulások, illetve a fővárosiak után fizetendő díj levonása után alig 2-3 milliárdot spórol évente a főváros.