Magyarországnak az elmúlt 25 évben csaknem 40 százalékkal sikerült csökkentenie a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még tennivalónk - jelentette ki a köztársasági elnök a kaposvári önkormányzat által most először szervezett klímanap zárásaként tartott előadásában.
Minden állam keresi a válaszokat, miként tarthatja fenn az eddigi életszínvonalat, és miként csökkentheti a környezetszennyezést – mondta Áder János. Magyarország ebből a szempontból lépéselőnyben van, mert míg sok más országnak „csak álom, jobb esetben terv”, hogy jelentősen mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig nálunk 25 év alatt 40 százalékkal sikerült csökkenteni. Hozzátette: kevés olyan ország van, ahol negyedszázad alatt 31 százalékkal nőtt a GDP, miközben az energiafelhasználás közel 20 százalékkal mérséklődött. Magyarázata szerint ez annak is köszönhető, hogy a szennyező nehézipar összeomlása után modernebb technológiák jelentek meg. Magyarország a klímateljesítményt mérő indexek alapján jelenleg a 11. helyen áll a világ országainak sorában - emelte ki az államfő.
Szólt arról, hogy decemberben Párizsban tartják a klímacsúcsot, amelyen Al Gore volt amerikai alelnök kezdeményezésére - Magyarország elsőkénti csatlakozásával – egymilliárd ember aláírásával szeretnék nyomatékosítani, hogy a Föld védelme érdekében a jelenleg ismertnél „ambiciózusabb megállapodásra” van szükség. „Ez alapvetően mindannyiunkat, gyerekeinket, unokáinkat érintő kérdés” – fogalmazta meg Áder János.
A legek nyara volt a legutóbbi Magyarországon és az egész világon – mondta az államfő. Emlékeztetett a számos hőségriadóra, az özönvízszerű esőzésekre a fővárosban és a Balatonnál, miközben a Tiszán minden idők legalacsonyabb vízállását mérték. Szólt a világban tapasztalható kedvezőtlen folyamatokról is, említette egyebek mellett a szén-dioxid szintjének ipari forradalom óta tartó növekedését, illetve a Föld hőmérsékletének az utóbbi néhány évben felgyorsult emelkedését.
Idézte az ENSZ tudományos tanácsadó testületének többezer oldalas tanulmányát, amelyben 270 tudós arra figyelmeztet, hogy „önkizsákmányoló, Földkizsákmányoló stratégiánk” folytatása miatt bolygónk veszélyben van. A gyakoribb áradások és aszályok miatt „vízválság” fenyeget, jelentős természeti katasztrófákra és az élelmiszertermelés feltételeinek romlására is számítanunk kell.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és a neves Lloyd's biztosító egy-egy elemzését említve beszélt arról is, hogy 2050-re az emberiség létszáma 9 milliárd fölé nő, miközben az élelmiszerszükséglet 2009-hez képest megduplázódik. Erősödnek a politikai és társadalmi konfliktusok, a szíriai válság kirobbanásának egyik oka is egy három évig tartó aszály volt. A népvándorlás tömege a klímaváltozás hatására jóval nagyobb lesz, akár egymilliárd ember is felkerekedhet egy amerikai kutatás szerint, hogy új lakóhelyet keressen magának a megváltozott körülmények miatt – taglalta a köztársasági elnök.
Nemcsak környezeti, hanem gazdasági veszteségeket is okoz a klímaváltozás, mert minél nagyobb lesz a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése, annál jelentősebb lesz a nemzeti vagyon elvesztése - folytatta. Magyarország esetében két Celsius foknál háromszázalékos, öt foknál ötszázalékos, hat fokos hőmérsékletemelkedés mellett pedig már közel tízszázalékos veszteség érné a nemzeti vagyont 2100-ig.
Áder János rámutatott: válaszút elé érkezett az emberiség, akárcsak a 19. században az ipari forradalom vagy a múlt században a digitális forradalom kihívásai miatt, ezekre a kérdésekre pedig „viharos gyorsasággal” kell választ találni. A klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázattal is jár, ugyanakkor üzleti előnyt is lehet vele szerezni a környezetkímélő termékek gyártása révén, amellyel kapcsolatban ígéretes nemzetközi példákat és hazai fejlesztéseket is említett előadásában.
Kaposvár polgármestere, Szita Károly azt hangsúlyozta: ma kell tenni azért, hogy Földünk a gyermekeink számára is élhető bolygó, Kaposvár pedig élhető város maradjon. Az éghajlatváltozás negatív hatásait már a kaposváriak is érezhették, mert az utóbbi időben a Kapos folyó kétszer is kiöntött, ez mintegy hatezer ember biztonságát, életét és vagyonát veszélyeztette - mondta. Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat meghirdette a Zöld Kaposvár programját, amelynek legfontosabb célja, hogy a város működéséhez felhasznált fosszilis energiahordozókat 2050-re teljes egészében lecseréljék. Ennek részeként a városban közlekedő 40 autóbusz mindegyikét újak váltják, ezeket sűrített földgáz, illetve a helyi cukorgyár által előállított biogáz fogja hajtani.
Hogy volt régen...?
