Minden megyei jogú város növekedési centrum, fejlődési központ lehet egy-egy megye, egy-egy térség életében - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetsége kétnapos közgyűlésén. A vidék fölzárkózása szempontjából a megyei jogú városoknak jut a legnagyobb szerep a következő években.
A hazai és európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről szólva Lázár János közölte: a megyei jogú városok 370 milliárd forintot kapnak gazdaságfejlesztésre. A kormány együttműködési szerződést szeretne kötni velük, mert a partnerek között is kiemelten számít rájuk, hiszen ezek a települések adják a GDP meghatározó részét, és ezekben él a lakosság legalább egynegyede.
Kósa Lajos, a 23 megyei jogú várost tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) szerint „nagyon hatékony” volt a közgyűlés munkája, az elhangzottak alapján alá lehet írni azt az együttműködési keretet, amelyet az októberi önkormányzati választások után „végig kell vinnünk”. Közölte: a kormány elképzelései szerint a vidéki nagyvárosokra koncentrálva 20-25 növekedési zónát hoznának létre, amelyek a GDP-növekedés, a gazdasági élénkülés központjai lehetnek.
Ezzel együtt jár a munkahelyek számának növekedése is - tette hozzá. „Most nem a város csinosítása a legfontosabb feladat, hanem a foglalkoztatás bővülése, a gazdasági növekedés beindítása” - vélekedett Kósa Lajos. Mint mondta, elfogadták azt is, hogy a magyar kormánynak melyek a prioritásai a GDP növekedésén és a foglalkoztatás bővítésen túl: az exportorientált kis- és középvállalkozói szektor, az innováció támogatása, a magas hozzáadott értékű ipar, a szolgáltatás elősegítése.
Kitért arra is, hogy támogatják a kormányhivatalok hatókörének bővítését. A kormánnyal egyezően a Megyei Jogú Városok Szövetsége is úgy látja, hogy a közigazgatás átalakítása még nem zárult le, bizonyos feladatokat a kormányhivatalok látnak el, másokat azonban még a megyei jogú városok vagy más szervezetek.
Szita Károly, az MJVSZ társelnöke, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta el, hogy Kaposváron jelenleg 2700 regisztrált munkanélküli van, majd hangsúlyozta: „ha az az elképzelés megvalósul, amiről ma beszéltünk, és Kaposvár növekedési zóna lesz, amire rendkívül jó esély van, akkor régi álmunk valósul meg, 2020-ig mindenki dolgozhat Kaposváron, aki munkával akarja önmaga és családja boldogulását biztosítani”. Hozzátette: a növekedési zóna nemcsak Kaposvárnak lesz hasznos, hanem a környező településeknek is, hiszen a városban dolgozók fele onnan jár be.
Hogy volt régen...?
