A deficit úgy lett magas, hogy közben számtalan terület hiánnyal küzd: például az önkormányzatok, az oktatás vagy a közösségi közlekedés – nyilatkozta az Indexnek a Makronóm Intézet vezető elemzője, aki szerint költségvetési szempontból nem lehet kijelenteni, hogy jobb évet zártunk, mint 2022-ben. Pedig a pénzügyminiszter szerint a tavalyi év egy köztes és már jobb időszak volt, mint az azt megelőző.
„A csütörtökön megjelent hiányszám az előzmények ismeretében nem okozott nagy meglepetést. A havi adatokból tudvalevő volt, hogy a hiány az előzetes deficitcélnál magasabb lesz, a kitűzött hiánycélt nem sikerül tartani” – így összegezte az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője a pénzügyminiszter csütörtöki bejelentését, miszerint 2023-ban 4593 milliárd forint volt a költségvetési hiány.
Pedig a kormányzat pénzforgalmi hiánycélja eredetileg 3400 milliárd forint volt. Ezt ősszel 4449 milliárd forintra módosították, de ezt sem sikerült teljesíteni.
A kormányzat megtehette volna, hogy ragaszkodik az eredeti hiányhoz, és 1200 milliárd forintot lefarag a deficitből. Ennek azonban ára lett volna: a kiadásokat még radikálisabban visszafogja, vagy az adókat tovább emeli, de ezek még nagyobb gazdasági visszaesést eredményeztek volna
– mondta Regős Gábor. Varga Mihály a 2023-as év értékelésekor úgy fogalmazott, hogy a tavalyi év egy köztes és már jobb időszak volt, mint a 2022-es. Ugyanakkor a Makronóm Intézet elemzője szerint ezt költségvetési szempontból egyáltalán nem lehet kijelenteni.
Hogy volt régen...?
