A Nemzeti Választási Iroda (NVI) statisztikája alapján március közepén 7.897.941-en szerepeltek a lakhely szerinti választói névjegyzékben, ez a szám hétfőre 33.439-cel csökkent – írja keddi cikkében a Népszava.


A csökkenés elsősorban a két időpont között elhunyt választópolgárok számával magyarázható, továbbá kis mértékben azzal, hogy vannak olyan választópolgárok, akik 2024. március 13-a után vesztették el szavazati jogukat, például közügyektől való eltiltás hatálya alatt állnak, vagy a bíróság kizárta őket a választójogból – válaszolta a lapnak az NVI.

A cikkben azt is írják, hogy az elmúlt három hét alatt megtízszereződött az átjelentkezések száma, hétfőre 15.645-en jelezték, hogy nem a lakcímük szerinti településen akarnak szavazni. Ez azért figyelemreméltó, mert a lap emlékeztet: a korábbi választási években az átjelentkezések száma jellemzően a voksolás előtti utolsó két héten ugrott meg. Miután tíz éve nagyjából 18,5 ezren, 2019-ben úgy 21 ezren jelentkeztek át, várható, hogy az idén a korábbi választásoknál többen választják majd a tartózkodási hely szerinti szavazást, ami a szoros versengéssel kecsegtető helyeken akár eredményt befolyásoló is lehet – írja a Népszava, amely emlékeztet: a helyhatósági választásokon a törvény szerint szigorúbbak az átjelentkezés feltételei, mint az országgyűlési vagy EP-voksolás esetében: nem lehet tetszőleges magyarországi településre bejelentkezni, csak oda, ahol a választás kitűzése előtt 30 nappal már tartózkodási helyet létesített a választó. Vagyis az idén csak azok szavazhatnak lakhelyüktől eltérő településen, akik február 11-ig bejelentették új tartózkodási helyüket, s az még június 9-én is érvényes lesz.

Hirdetés