Az Egyensúly Intézet minden évben közzéteszi településindexét, hogy követhetővé válhasson az egyes magyar települések fejlődésének üteme. A kutatásban a fővárosi kerületek közül a V. kerület végzett az élen, második az I. kerület, harmadik pedig a VI. kerület lett.
A három legdinamikusabban fejlődő kerület az V., a XIII. és a IX. kerület lett, de a fővárosban szinte minden irányadó indikátor esetében előrelépés tapasztalható 2014 óta, jelentősen csökkent például az ezer főre eső bűncselekmények száma, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem pedig számottevő mértékben emelkedett.
Ugyanakkor a kutatás szerint aggodalomra ad okot, hogy 2021-ben már jóval többen vándoroltak ki a fővárosból, mint ahányan beköltöztek: 1000 lakosra már 7 kivándorló jut.
A megyeszékhelyek kategóriájában az első helyezett Székesfehérvár lett, Győrt megelőzve.
Fejér vármegye megyeszékhelyének előre lépése mögött többek közt az áll, hogy jelentős mértékben növekedett a diplomások aránya (22 százalékról 25-re), az átlagos négyzetméterárak (164 ezerről 475 ezer forintra), illetve az ezer lakásra jutó lakásépítések száma.
Győr is több dimenzióban is első helyen végzett a megyeszékhelyek kategóriájában: itt a legmagasabb az egy főre eső nettó belföldi jövedelem és az ezer lakásra jutó lakásépítések száma, illetve itt a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya.
A 15 ezer fő feletti települések, azaz a városok között az első öt hely a következőképpen alakult:
- Budaörs
- Biatorbágy
- Gödöllő
- Paks
- Veresegyház
A kisvárosok között továbbra is Balatonfüred az első, a második Üllő, a harmadik Diósd lett. A községeknél pedig az első helyet Hévíz, a másodikat Fonyód, a harmadikat Alsóörs, a negyediket Berente, az ötödiket Balatonföldvár szerezte meg.
(24.hu)
Hogy volt régen...?
