A kormány korábban szivattyús-tározós erőmű építéséről döntött, amely ki tudja egyenlíteni a megújuló energia ciklikusságából adódó egyenlőtlenségeket azzal, hogy tárolni tudja a villamos energiát.
Az első ilyen erőmű létesítéséhez két helyszínen – a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sajóivánkánál, illetve a Heves vármegyei Markaz határában – terveztek próbafúrásokat annak feltárására, hogy geológiai szempontból alkalmasak-e a területek a beruházáshoz.
A mátrai próbaforrásról most tett közzé képeket az Energiaügyi Minisztérium. Azt írták, hogy a több évtizedes erőműépítési terv megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmány elkészítéséhez a folyamatban lévő kutatófúrások szolgáltatnak alapvető földtani információkat.
Ezek a létesítmények ki tudják egyenlíteni a megújuló energia ciklikusságából adódó egyenlőtlenségeket azzal, hogy tárolni tudják a villamos energiát. A szivattyús energiatározók (SZET) egy alsó és egy felső tározóból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alsó tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Leeresztésével áramhiányos időszakban turbina és generátor hajtható meg, így olcsón és környezetbarát módon nyerhető újra villamos energia.
Mint a projekttel kapcsolatban az Energiaügyi Minisztérium közölte, a tervek szerint az első hazai SZET 600 megawatt beépített kapacitással jöhetne létre, 6 órás energiatermelésre lenne képes, ennyi idő alatt folyna át a víz a felső tározóból az alsóba.
A medencék vizének megóvása, a felelős vízgazdálkodás érdekében a vízfelszín egy részét úszó napelemtáblákkal fednék le, amelyek a párolgást is mérséklik.
Összegzésük szerint a szivattyús energiatározó élettartalma hosszú, működési költségei alacsonyak. Az üzemeltetés semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár. A létesítmény jó szabályozhatóságának köszönhetően megkönnyíti az időjárásfüggő kapacitások rendszerbe illesztését. A zöldenergia tárolása hozzájárul az energiafüggetlenség erősítéséhez, növeli a családok és vállalkozások ellátásának biztonságát.
Hogy volt régen...?
