Nem tartja szerencsésnek az infótörvény legújabb módosításának azon részét Péterfalvi Attila, amely elutasíthatja az anonim módon igényelt közérdekű adatok kiadását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint meg kell adni a lehetőséget az adatok ilyen módú igénylésére is, amelyeket csak megalapozott indokkal lehet elutasítani – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten, hozzátéve, hogy a törvénymódosítást kidolgozó bizottságnál kezdeményezte ennek lehetőségét.
Az utóbbi időben sok kritika érte azt az országgyűlés által megszavazott, az Információs szabadságról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében ezen túl fizetni kell a közérdekű adatigénylésért. Mint arra Péterfalvi Attila rámutatott, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az állampolgárokat megillető alapjog, ugyanakkor eddig is volt arra vonatkozó gyakorlat, hogy az igényelt dokumentumok másolásáért bizonyos összegeket kértek el az adatkezelők. Emellett a módosítás lehetővé teszi, hogy az anonim személyektől származó adatigénylés teljesítését megtagadják. A NAIH elnöke szerint azonban mindez ellenkezik egy, az Európai Tanáccsal Magyarország által már elfogadott, de még nem ratifikált rendelkezéssel, amely lehetőséget ad a közérdekű adatok ilyen formában történő igénylése. Péterfalvi Attila ígérete szerint, amennyiben majd a gyakorlat azt mutatja, hogy az anonim igényléseket konzekvensen elutasítják, ki fogják vizsgálni annak indokát. „Elképzelhető, hogyha személyes adatainak megadására kötelezik az illetőt, akkor félve a retorziótól, nem fog élni a közérdekű adat igénylésének lehetőségével” – hívta fel a figyelmet.
A törvény lehetőséget ad továbbá arra, hogy a kormány rendeletben határozza meg azokat a költségeket, amelyek érvényesítése egyfajta lehetőség az adatkezelő számára közérdekű adatkérés esetén. Mint azt Péterfalvi elmondta, erre most is van lehetőség, de nagyon változó, hogy az érintettek milyen összegeket határoznak meg másolási díjként. „Amennyiben ezt az összeget túl drágának ítéljük meg, felszólítjuk az adatkezelőt annak csökkentésére. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, azt nyilvánosságra hozzunk a honlapunkon” – emelte ki az elnök. Hozzátette: nemcsak a NAIH, de a bíróság is élhet ezeknek a díjaknak a csökkentésére irányuló felszólítással.
A jogszabály módosításával azonban egy új költségelem is bevezetésre kerül, a kiszabás szempontja és a pontos összegek azonban még nincsenek meghatározva. Minderre akkor van lehetőség, ha a közérdekű adatok összegyűjtése aránytalanul vagy indokolatlanul nagy élőmunkaerő ráfordítást igényel – mondta Péterfalvi. Kiemelte: fontos, hogy maga az adat a nyilvános, nem pedig az adatot tartalmazó irat. „Minden lehetőségünk adott arra, hogyha ezek a díjak olyan mértékben aránytalanul magasak, hogy ezzel ellehetetlenítenék a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülését, többlépcsős jogi eljárás keretében orvosoljuk a problémát.”A szerzői jogi védelem alatt álló adatok esetében azonban a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog tekintetében a kérelmeket nem másolás, hanem betekintés útján lehet teljesíteni.
A törvény módosításával egyidejűleg szélesedik a hatóság titokfelügyeleti joga, amelyhez a kormány új státuszokat és ehhez kapcsolódóan az új feladatok ellátásának teljesítése érdekében költségvetési forrásokat is biztosít. Ezt a módosítást fontosnak tartja Péterfalvi, hiszen mint mondta elengedhetetlen, hogy legyen egyfajta kontrollja ezeknek a minősített adatoknak. Mindemellett a jelenlegi 10-ről 20 millió forintra fog nőni az adatvédelmi hatósági eljárásban kiszabható bírság maximális összege.
Hogy volt régen...?
