A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) kezdeményezésére idén tavasszal országos programsorozat indult útjára Vidékjáró néven. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés a gyógynövények iránt, ezért nem véletlen, hogy augusztus hónapban a Vidékjáró tematikus napja a gyógynövényekről szólt. A rendezvény központi helyszínéül a Pannonhalmi Bencés Főapátság gyógynövénykertjét választották.
Napjainkban különösen fontos, hogy megismerjük a népi gyógymódok és gyógynövények történetét, helyes alkalmazásukat. Erre Pannonhalma ideális helyszín, hiszen az apátsági gyógynövénykertben a látogatók megismerhetnek olyan fontos gyógynövényeket és alkalmazási területüket, mint például a levendula, menta, zsálya, kakukkfű és citromfű.
Veiland László, az apátság munkatársa elmondta, hogy a látogatók száma tíz év alatt megduplázódott, ma már 130 ezer vendéggel számolnak évente. A turisták 60-65 százaléka magyar, a többi külföldi. Mivel ez egy működő monostor, úgy alakították a látogatás rendjét, hogy az itt élőket a turisták ne zavarják. A látogatók idegenvezető nélküli audio guide rendszer segítségével ismerkedhetnek meg a felújított bazilikával és a világhíres könyvtárral.
A hét hektáros gyógynövénykertben sem vegyszereket, sem gépeket nem használnak.
Minden itt készített termék eredeti, bencés recept szerint készül. Az apátsági könyvtárban máig őrzik és használják a régi köteteket, melyekben több mint 600 féle szer leírása olvasható a tintáktól a szappanon és gyógyteákon keresztül, a lószerszámokra való kencékig.
Régi híres recept, mely elterjedt a középkori Európában a reuma elleni ifjító szer, a „magyar királyné vize". A legenda szerint Károly Róbert feleségének egy remete adta a rozmaringból készült receptet „köszvényének" gyógyítására. Híres gyógynövényes recept az Unikum is, míg a hétköznapi ételeink készítése közben is számtalan olyan fűszernövényt használhatunk, melyeknek gyógyhatása van.
A monostor teázójában szörpöket, teákat, csokoládét kóstolhatnak a látogatók. Növényekből koszorút fonhatnak az ügyesebbek, elkészíthetik a saját filteres teájukat, szappandobozt dekorálhatnak, bekapcsolódhatnak a kert gondozásába.
Néhány munkálat idényjellegű, mint az egyik legérdekesebb feladat, az olajok lepárlása. Különösen érvényes ez a levendulára, mely csak nagy melegben, védekezésképpen termel olajat. Bár nyáron folyamatosan van szüret, a legelső a legértékesebb, ebben van a legtöbb hasznos anyag, így az olajokat is ebből készítik el.
Örvendetes, hogy egyre inkább bővül a hazai gyógynövényes rendezvények palettája. Létező fogalom az úgynevezett gyógynövényturizmus, mikor túravezetővel kifejezetten gyógynövénykerteket látogathatunk. Néhány intézményben szinte fesztiválhangulatúvá emelkedett az esemény, ilyen a Pannonhalmi Gyógynövényhét, a Tihanyi Levendulafesztivál, vagy a „Gyuri bácsi", a füves ember Bükkszentkereszti Gyógynövénynapja.
A világpiacon óriási a kereslet a gyógynövények iránt, az elmúlt időszakban évi 10-15 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Főleg a gyógyszer- és az élelmiszeriparban, illetve a kozmetikumok gyártói között keresettek a természetes eredetű alapanyagok. Az egykor szebb napokat látott hazai gyógynövénytermesztés és feldolgozás az elmúlt húsz év átgondolatlan privatizációs gyakorlata következtében hullott szét, és kedvező termesztési adottságainkat a mai napig nem használjuk ki. A vadon termő, és a termesztett gyógynövények mennyisége a korábbinak alig negyedére csökkent, és ennek a hozzávetőleg évi kétezer vagonnyi tételnek a döntő hányada is olcsó nyersanyagként kerül exportra, majd egy része feldolgozva, drága késztermékként kerül vissza a hazai piacra.
Ezen a helyzeten kívánt változtatni a vidékfejlesztési tárca mikor hozzálátott a gyógynövény termesztési program kidolgozásához.
A készülő koncepció a vidéki foglalkoztatás helyzetére is megoldást kínálhat. Szerencsés egybeesés, hogy éppen a legelmaradottabb térségekre jellemző az igen gazdag vadon termő gyógynövény állomány. A gyűjtés, a válogatás, a szállításra előkészítés és a feldolgozás csaknem 100 ezer embernek adhat időszakos munkát.
Az intézet jelenleg is csaknem 40 kistérségi településsel áll kapcsolatban, ahol szakmai segítséggel a környéken termő gyógynövényeket az önkormányzatok közmunka keretében gyűjtetik össze a helyben lakókkal.
Ez jó példa lehet a programban még nem résztvevő önkormányzatok számára is, hiszen a gyógynövénytermesztéssel nemcsak sok embernek teremtenének munkalehetőséget, de komoly árbevételre is szert tehetne egy-egy közösség.
Az biztos, hogy a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykert vezetője Dr. Potyondi Ákos minden segítséget megad ehhez. Keressék őt az
Hogy volt régen...?
