A magyarok negyede tartja magát egészségesnek, 40 százalékuk viszont kifejezetten úgy érzi, testileg és lelkileg is rossz bőrben van – derül ki egy most publikált felmérésből. Egy másik kutatásból az is kiderül, hogy ha megtehetnék, az emberek inkább magánintézményben kezeltetnék magukat, az állami egészségügyi ellátást állapota ugyanis minden második megkérdezett szerint sokat romlott az utóbbi években – írja a Világgazdaság.
A férfiak 30, míg a nők 19 százaléka, összességében a lakosság negyede (24 százalék) vallja magát egészségesnek. A lakosság közel 40 százaléka ugyanakkor kifejezetten rossznak minősíti a testi és lelki kondícióját az Ipsos Health Egészségpercek kutatás-sorozat első elemzése szerint.
Míg a fiatalok (18-29 év) 59 százaléka érzi magát kifejezetten jól a bőrében, a 30-39 év között már csupán 31, 40-49 év között 19, 50-59 év között 13, 60 év felett mindössze 7 százalék ez az arány.
A kutatásban résztvevőket arról is megkérdezték, mi a véleményük az olyan kezelési lehetőségekről, mint a házi praktikák, a vény nélküli gyógyszerek és az étrend-kiegészítők. A házi praktikákat a megkérdezettek szinte egyöntetűen elsőként választandó, kíméletes megoldásnak tartják például a megfázás, az influenza tüneteinek enyhítésében. A recept nélküli orvosságok hatékony és gyorsan ható megoldást jelentenek, amelyek pozícióját, megítélését erősíti az orvosok és gyógyszerészek ajánlása, támogatása. Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban az a vélekedés, hogy drága, a szakma által kevésbé ajánlott, kevésbé hiteles és meggyőző termékcsoport, amely azonban biztonságosan alkalmazható. Az étrend-kiegészítőket elsősorban fáradtság, levertség, valamint legyengült immunrendszer erősítése, szellemi teljesítmény fokozása esetén alkalmazzák a válaszadók.
A Medibon.hu megbízásából a KutatóCentrum által készített friss kutatás arra is rávilágított, hogy ha pénztárcájuk megengedné, a legtöbben a fizetős magánintézmények szolgáltatásait vennék igénybe.
A közegészségügy megítélése nagyon rossz a felmérés szerint: minden második megkérdezett úgy látja, hogy az elmúlt évben kifejezetten romlott az ingyenes szolgáltatások minősége, a megkérdezettek további 40 százaléka szerint pedig nem történt pozitív előrelépés az ellátás színvonalában. Nem beszélve arról, hogy egyes díjmentes szakrendelések – például a szülészet és a fogászat – valójában látszatmegoldásokat takarnak, a tényleges gondozásért legtöbbször mélyen a zsebünkbe kell nyúlni.
A felmérés arra is rámutatott, hogy sokan azért veszi igénybe a magán-egészségügyi szolgáltatásokat, mert az állami egészségügyben egyes diagnosztikai eljárásokra, mint például az MR vagy a CT, rendszerint 2-3 hónapos várakozással lehet bejutni. Ennyi idő sok ember számára nemcsak elfogadhatatlan, hanem kockázatos is. Legkevesebbet a fiatalok és a 30–39 év közöttiek járnak orvoshoz, ám ha mégis ellátásra szorulnak, inkább a magánintézmények mellett döntenek. A felmérés szerint a huszonévesek mellett a negyven év felettiek válnak egyre nyitottabbá a magánrendelésekre.
Hogy volt régen...?
