Az Alkotmánybíróság szerint túlmegy a szükséges és arányos mértéken az a törvényi rendelkezés, amely lehetővé teszi a bizalmas posztokat betöltő személyek folyamatos ellenőrzését és megfigyelését. Alaptörvény-ellenes az is, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, ha valakitől megtagadják az engedélyt egy állás betöltésére – írja a hvg.hu.
Alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a rendelkezése, amely szerint bizonyos személyek folyamatosan ellenőrzés alatt állnak, és velük szemben évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni - közölte az Alkotmánybíróság (Ab). A testület a héten döntött az ügyben, a határozathoz három alkotmánybíró, Balsai István, Salamon László és Szívós Mária csatolt különvéleményt.
Az ügyben még Szabó Máté korábbi ombudsman fordult az Alkotmánybírósághoz. A testület 2013 júliusában a vizsgálat idejére felfüggesztette a vizsgálni kért szabályok egy részének hatálybalépését.
Az Ab határozata szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák, a törvény viszont lehetőséget ad akár az intim élet megfigyelésére, nyilvántartásba vételére, még akkor is, ha valaki nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan magatartású.
A megsemmisített szabályok a határozat szerint mind a folyamatos ellenőrzéssel, mind a titkos információgyűjtés lehetőségének megteremtésével túlmennek a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén.
Az Ab alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a szabályt is, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslati fórumhoz (például a parlament illetékes bizottságához) forduljon, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján megtagadják, vagy visszavonják tőle az engedélyt valamilyen állás betöltésére.
Hogy volt régen...?
