Magyarországon szerves fejlődés során alakult ki a parlamentarizmus, sok olyan sajátossággal, amelyek akár példaként is szolgálhattak más nemzetek számára – emelte ki a Rádió Orienten Kedves Gyula. A március 6-án megnyitott Országgyűlési Múzeum vezetője elmondta: a klasszikus múzeumi kiállítás modern digitális technikával ötvözve mutatja be a magyar törvényhozás ezer éves történetét.
Az első 10 nap alatt 3000 látogató érkezett a kiállításra - ismertette Kedves Gyula. A modern digitális technikát a klasszikus múzeumi kiállítással ötvöző tárlat a magyar parlamentarizmus történetének elsőre talán száraznak tűnő témáját igyekszik – a visszajelzések szerint sikerrel – színessé és élményszerűvé tenni, elsősorban a 14-18 éves korosztályt célozva meg.
Magyarország egyike azon ritka európai országoknak, amelyben a parlamentarizmus folyamatosan működött, és amelynek első alapdokumentuma, az Aranybulla egyidős az angol Magna Chartával – emelte ki az igazgató. „Noha a modernitásnál nem tudtunk kellően lépést tartani a más történelmi közegben működő nyugati polgári demokráciákkal, de Magyarországon szerves fejlődés során alakult ki a parlamentarizmus, sok olyan sajátossággal, melyek akár példaként is szolgálhattak más nemzetek számára.”
Országgyűlési Múzeum néven korábban már működött kiállítás a Parlament épületében 1929-49 között, melynek alapját az „egykori nagyok” - Kossuth, Deák, Tisza Kálmán és István - ereklyéi alkották. Ezt kiegészítették különleges – és nagyon népszerű - időszaki kiállítások, mint például a korban egyedülálló politikai karikatúra kiállítás vagy a múzeum akkori igazgatójának, a magyar fotógyűjtés megalapítójának példátlan fotótárlata. A régi múzeum emléktárgyait a megszűnés után szétosztották a közgyűjtemények között, így azok egyes darabjait most vissza kellett kérni.
„17 közgyűjteménytől, köztük a Magyar Nemzeti Múzeumtól, az Országos Levéltártól, és a Hadtörténeti Múzeumtól és két magángyűjteménytől is kaptunk tárgyakat. A cél egy sokakat érdeklő, látványos, történeti kiállítás létrehozása volt, amiért végül ez a sok intézmény mind összefogott egy rövid kezdeti idegenkedés után” - idézte fel a történész-muzeológus.
A 2010-ben elkezdett munka során a semmiből kellett megteremteni a múzeumot, melyre a Steindl Imre Program keretében került sor – emlékeztetett a szakember. A mélygarázs és látogatóközpont kialakítása során létrehozott térben a kiállítás eszközparkja és a kiállított tárgyak beszerzése kevesebb, mint 300 millió forintba került.
A Rádió Orient vendége elmondta, a magyar parlamentarizmus ezer éves múltja a kiállítótérben a klasszikus múzeumi tablók mellett vetített enteriőrökön, életképeken, tárgyi emlékeken keresztül elevenedik meg. A Szent Korona holografikus technológiával jelenik meg a legelső teremrészben, így minden irányból megnézhető, megismerhető a királyi hatalom jelképe. Több helyen így például a reformkori rendi országgyűlést idéző ország asztalánál is visszaköszön ez a modern, digitális technika, amely a fiatal látogatók világát célozza meg.
Az 1848-ban az európai viszonylatban is szélesnek számító választójog alapján összeülő első népképviseleti országgyűlés bemutatása mellett a parlament kevéssé ismert mártírjainak - Batthyány Lajos miniszterelnöknek; Perényi Zsigmondnak, a felsőház elnökének; Szacsvay Imrének, a képviselőház jegyzőjének, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírójának; Csány László és báró Jeszenák János kormánybiztosoknak - is emléket állít a tárlat.
A kiállítás a dualista korszakon, a boldog békeidőkön és a parlamentarizmus válságán keresztül egészen a látszat parlamentarizmus, a pártállam időszakáig vezet el. „A történelmi időszakok a térben, installációkban is megjelennek néhol visszakanyarodások, zsákutcák vagy épp táguló horizontok formájában”. A kiállítás zárásaként egy hatalmas parlamenti patkót ábrázoló óriásfotó közepén egy monitoron látható, ahogyan Antall József miniszterelnök az újra szabadon választott parlament előtt leteszi az esküjét – ismertette a tárlat vonalvezetését az igazgató.
A kiállítás május elejéig még ingyenesen várja a látogatókat 9 és 16.30 között.
Hogy volt régen...?
