Hévíz és Balatonfüred után a balatoni üdülőkörzet harmadik legfontosabb városa, Siófok is jelezte a kormánynak, hogy kaszinót szeretne – írja a Világgazdaság.
Mivel azonban a törvény szerint az egész Dunántúlon legfeljebb három játékkaszinó lehet a jövőben, Sopronban pedig 2015 végéig érvényes koncessziója van a Szerencsejáték Zrt. érdekeltségébe is tartozó kaszinónak, ezért a három balatoni város közül legfeljebb kettő lehet majd a kiválasztottak között. Ráadásul a dunántúli régióban Győr, Szombathely és Pécs is szívesen felkerülne a kaszinóvárosok térképére.
„Mivel eleve nagyon sokan szoktak Siófokon nyaralni, ezért mindenképpen lenne létjogosultsága egy siófoki kaszinónak. A szezonon kívül is egy plusz vonzerőt jelentene a városnak, így a hotelek telítettsége augusztus után is nagyobb lehetne” – mondta lapunknak Hoffmann Henrik, a helyi turisztikai egyesület vezetője. Szerinte Siófok melletti érv az M7-es autópálya is, ahonnan a horvát tengerpartra tartó szlovák és lengyel turistákat a kaszinó segítségével talán nagyobb eséllyel lehetne becsábítani. Más kérdés, hogy Horvátországban jelenleg is számos helyen működik kaszinó.
Tavaly az üdülőkörzet teljes vendégkörének több mint a felét négy város – Hévíz, Siófok, Balatonfüred és Zalakaros – szálláshelyei fogadták. A két zalai településre egyaránt mintegy 3 ezer fővel kevesebb vendég érkezett, míg Siófokon és Balatonfüreden a vendéglétszám meghaladta az egy évvel korábbit: előbbinél 18 és félezer, utóbbinál 6 ezer fővel. Az összes balatoni vendégéjszaka több mint ötöde Hévízen jelent meg, ahol az igénybe vehető gyógy- és wellness-szolgáltatásoknak köszönhetően kiemelkedően magas volt a külföldiek aránya, és a vendégek az átlagosnál hosszabb időre foglaltak szállást. A legjobban talán Hévíz szeretne kaszinót, ugyanis a II. kategóriás nyitását is támogatta, de megfontolásra javasolta a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) I. kategóriájú játékkaszinó létesítését is. Az I-es kategóriába az a kaszinó tartozik, amelyben legalább 100 játékasztal, valamint 1000 pénznyerő automata üzemel. Ez alatt minden kaszinó másodvonalbeli.
Nem olcsó mulattság megnyitni egy kaszinót. Egy I. kategóriás kaszinóhoz legalább 1 milliárd, egy II. kategóriáshoz pedig 100-300 millió forint alaptőkét ír elő a törvény. Nagyban segítheti viszont a gazdaságos működést, hogy a koncessziós díj már minden kaszinó esetében leírható a játékadóból. Ez egy vidéki kaszinó esetében idén 53,9 millió forint. „Nincs annyi játékos az országban, hogy 11 kaszinó nyereséges legyen. A kaszinóturisták pedig nem Magyarországra jönnek” – mondta lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. Szerinte talán egy hévízi kaszinó lenne életképes, de ő még abban is túl nagy kockázatot látna. A tavaly megszavazott törvény három régióra osztja fel a piacot: Nyugat- és Kelet-Magyarországon legfeljebb három-három, míg Budapest környékén maximum öt kaszinó lehet. Bennük összesen 3300 nyerőgép működését engedélyezték. Ez sokszorosát jelenti a jelenlegi gépszámnak. Az NGM által megbízható szerencsejáték szervezőnek ítélt vállalkozás pályázat nélkül is koncessziót kaphat.
Hogy volt régen...?
