A globális digitális jólétről szóló friss tanulmány szerint Magyarország 7 helyet zuhant tavaly óta, valamint Kelet-Európában is mindössze negyedik az összesítésben. Ugyan a szélessávú internet sebessége sokat javult az utóbi időben, sok meghatározó területen gyengébben teljesít hazánk.
Surfshark kiberbiztonsági vállalat elkészítette a Digitális Életminőségi Index (DQL) harmadik éves jelentését, mely öt szempont alapján értékeli az országok digitális életszínvonalát. A világ lakosságának 90 százalékát lefedő tanulmány – amely többek között az ENSZ, a Világbank, a Freedom House és a Nemzetközi Hírközlési Unió adataira épül – Magyarországot a 32. helyre sorolja a 110 nemzet közül. Bár az online biztonság és netminőség terén enyhén javultak a számok, az ország viszonylag középszerű eredményeket tud felmutatni olyan területeken, mint a kormányzati szolgáltatások elérhetősége (e-government), az internet megfizethetősége vagy az elektronikus infrastruktúra.
A jelentés szerint az országnak van hova fejlődnie bizonyos területeken, leginkább a szolgáltatások ára terén, amivel 55 százalékos gyengülés mellett csak a 37. helyen szerepel. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy Magyarország a szélessávú internet sebességére vonatkozóan továbbra is előkelő pozícióban van, hiszen a világjárvány kezdete óta 51 százalékkal javult az értéke, ezzel globálisan a 8. helyen állunk.
Továbbá a kutatásból kiderült, hogy Lengyelország digitális életminőségéhez képest van okunk szégyenkezni, mivel – leszámítva az infrastruktúra és netminőség terén mért számokat – Magyarország a szolgáltatások megfizethetősége, az e-government és kiberbiztonság kategóriákban rosszabb helyen végzett.
Világszinten nem történtek nagy trónfosztások, ugyanis – követve a múltévi statisztikákat – a legmagasabb pontszámot elért 10 országból 6 Európában található. Dánia már második éve a DQL-lista élén áll, őt szorosan követi Dél-Korea, Finnország pedig a harmadik a 110 értékelt nemzet közül. A digitális életminőség terén legrosszabb helyzetben lévő országok Etiópia, Kambodzsa, Kamerun, Guatemala és Angola.
Érdemes megemlíteni, hogy a tanulmány szerint a világ legrosszabb internete az, ami a legkevésbé megfizethető: egyes országokban, például Nigériában, az Elefántcsontparton és Maliban az embereknek körülbelül egy heti munkára van szükségük ahhoz, hogy megengedhessék maguknak az internethozzáférést.
(Napi.hu)
Hogy volt régen...?
