Bár 2022-ben már nem költöztek annyian, mint az azt megelőző csúcsévben, a belföldi vándorlás tempós maradt, s változatlan a fő iránya is: az otthonkeresők jellemzően nyugatra tartottak. A hagyományos célterületek vonzerejét már érezhetően mérsékelték a kitartóan emelkedő árak, viszont felbukkant néhány új nyertes vármegye az olcsóbb, korábban kevéssé csábítónak tartott vidékeken is.
2022-ben mérséklődött a Covid-korlátozások feloldásával és a lakáspiac felfutásával indult költözési hullám, de – ahogy a KSH legfrissebb adatai mutatják – a járvány előtti években tapasztaltnál így is nagyobb volt a mozgás az országban. Tavaly az egy esztendővel korábbinál mintegy hét százalékkal kevesebben (287 ezren) váltottak állandó belföldi lakóhelyet.
Ha az általuk célként kiszemelt vármegyéket tekintjük, akkor Pest és Veszprém látszik a legnagyobb vesztesnek (12 %-kal kevesebben költöztek ide, mint egy évvel korábban), de csak kevéssel előzik meg Fejért és Somogyot (-11%). Vonzerejük fáradását jelzi, hogy nem csupán a különösen mozgalmas előző évhez képest estek vissza, hanem a megelőző öt évi eredményük átlagát (átlagos állandó beköltözők számát) is alulmúlták tavaly 2-3 százalékkal.
Az eredmények kapcsán arra emlékeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, hogy ez a négy vármegye a közelmúlt legkedveltebb vándorlási célpontjai közé tartozott, köszönhetően az ipari beruházások mellett a Budapestről kiköltözők hullámainak éppen úgy, mint a Balaton vonzerejére épülő ingatlanfejlesztéseknek. Ezek természetesen magukkal ragadták az átlagos négyzetméterárakat is, minek eredményeként ez a négy vármegye tavaly is ott volt a hat legdrágább között. A bizonytalanabbá váló gazdasági környezet pedig feltételezhetően hamarabb és erősebben vetette vissza a piacot ezeken a területeken.
Hogy volt régen...?
