Két hónappal az árhullám levonulása után még mindig homokzsákok hevernek a parton. A júniusi „évszázad árvízénél” az elvárható módon tette a dolgát az állami apparátus, ám a Duna áradása utáni pénzügyi elszámolás kevésbé tűnik gördülékenynek. Erre utal legalábbis, hogy lassan két hónappal az árvíz után is jócskán akadnak megválaszolatlan pénzügyi kérdések – írja a Népszabadság.
Azt még meglehetős gyorsasággal összesítették, hogy mekkora kártérítési igényük van az áradásban érintett településeknek. A 95 város és község összesen mintegy tízmilliárd forintot kért egyebek mellett a védekezés és a kitelepítettek ellátásának költségeire, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő, kötelezően működtetett épületekben, utakban, hidakban, közművekben keletkezett károk megtérítésére. Ez azonban csak az árvízi számla egy része: ehhez adódnak hozzá az állami szervek saját kiadásai. Ezekről egy hónappal ezelőtt még semmit nem tudtak mondani, „türelmet” kértek: csakhogy mára sem tisztult sokat a kép.
Egyedül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összesítette költségeit. E szerint összesen mintegy 5,65 milliárdra rúgtak a kiadásai. Azt azonban mind a mai napig nem tudni, hogy például a rendőrség – amely szintén komoly pluszfeladatokat vállalt – mennyit költött az árvíz miatt. Megkerestük a Belügyminisztériumot, ahol kezdetben „gyors választ” ígértek. Ehhez képest majd két nap után azt közölték: „Az érintett szervezetektől beérkező adatok alapján még zajlik az árvízi védekezés költségeinek összesítése, így arról csak a későbbiekben tudjuk tájékoztatni a sajtót.”
Noha a vis maior igényeket gyorsan összesítették, azért ennek kapcsán is akad némi zavar. Egyfelől az: továbbra sem tudni, hogy az érintett települések mikor juthatnak a pénzhez. Ennek kapcsán a Belügyminisztériumtól megkérdeztük azt is, hogy miért nem fizettek eddig, és mikorra számíthatnak a pénzre az önkormányzatok. Érdemi választ nem kaptunk ezekre a kérdéseinkre sem, a tárca sajtóosztálya annyit tartott szükségesnek közölni: „A vis maior igények feldolgozása még szintén nem fejeződött be.”
Meglehet persze, nem is árt, ha számolgatnak, ellenőriznek még egy ideig, mert akad ellentmondás a pénzügyekben. A katasztrófavédelemtől kapott tájékoztatás szerint például Budapesten kívül Mohács kérte a legtöbb pénzt a vis maior keretből: 1,251 milliárd forintot. Miután ez az összeg szokatlanul nagynak tűnik, megkerestük a baranyai település polgármesterét. Alaposan meglepődött az összeg hallatán. Szekó József (Fidesz–KDNP) érdeklődésünkre elmondta, hogy összesen mintegy 400 millió forintot igényeltek a vis maior keretből. Hozzátette: a kárérték első megközelítésre nagyobbnak tűnt, de a feltárás során szerencsére kiderült, hogy valamivel kisebb a baj. Az igényelt összeg nagyobb része a védekezés költségeit fedezné, a másik része az árvíz okozta közvetlen és közvetett károk helyreállítását. Ez utóbbi kapcsán a polgármester elmondta, hogy náluk a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a rendkívül magas vízállás miatt meghibásodott a szennyvízrendszer, több közmű és magánház is károsodott. Szekó kiemelte: az összeg még módosulhat, mert – a katasztrófavédelem szakembereinek ellenőrzése mellett –folyamatosan mérik fel a károkat.
– A homokzsákok begyűjtése befejeződött. Minden depóban van, és 24-ig egész Budapest területén a depókból is el fogják szállítani a homokot és a homokzsákokat. Ezután Budapesten semmiféle nyoma nem lesz az árvíznek – jelentette ki Tarlós István főpolgármester június 20-án. Ehhez képest két hónappal az árhullám levonulása után még mindig homokzsákok hevernek a Rozmaring vendéglő és a Sun Palace között a szentendrei HÉV vonalának töltésén. Újabb ártól aligha kell tartani a közeljövőben, így más oka lehet a szennyezettnek tekinthető „árvízi homok” ott feledésének a rekkenő nyári melegben. A fővárosi önkormányzat azonban – szokásához híven – nem válaszolt az árvízi védekezés lezárására, illetve a kormánnyal történő pénzügyi elszámolásra vonatkozó kérdéseinkre. (Az árvíz idején kevésbé zárkóztak el a médiától. Egy kutatás szerint Tarlós volt a második leggyakrabban szereplő politikus az árvízi médiában.)
A főpolgármester utolsó árvízi nyilatkozata szerint Budapesten összesen 3,2 milliárd forint értékű kárt mértek fel az önkormányzati létesítményekben a dunai árvízzel összefüggésben, ezt az igényt regisztráltatta a főváros a vis maior alapnál. Lapunk kíváncsi lett volna arra, hogy pontosan milyen károkból, munkadíjakból, védekezési költségekből adódott össze ez a jelentősnek tűnő összeg, de erre sem kaptunk választ. Mint ahogy azt sem tudhattuk meg, hogy a kért pénzből kaptak-e eddig egyetlen forintot is a Belügyminisztériumtól.
Az évszázados rekordokat döntögető árvíz viszont nagy lökést adott a római-parti védmű tervének. A főváros a Műegyetem után a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) is beszerezte a támogató szakvéleményt. Bár az Akadémia azért végleges ökológiai terv készítését, a mai karakter megőrzését, a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok pályázati kiírásba építését, az úgynevezett lábazati kőszórás felülvizsgálatát és az altalaj feltárását kérte a fővárostól. A főpolgármester erre ígéretet is tett. A védmű jelen elképzelések szerint 954 centiméter magas lesz, a beruházás összköltsége eléri a 3,5 milliárd forintot.
Hogy volt régen...?
