Újabb esetekben ítélt meg állami kártérítést magyaroknak az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden. Strasbourg szerint a válság nem mentség, ez az adó túlzott egyéni teher, és tulajdonjogot is sért – írja az Index.
Nem jogerős ítéletben 11 ezer euró (csaknem 3,3 millió forint) kártérítést és 6 ezer euró (1,8 millió forint) költségtérítést ítélt meg Gáll Eszter Máriának a Emberi Jogok Európai Bírósága. A nő az adóhatóság köztisztviselőjeként dolgozott harminc éven keresztül, onnan 2011 júliusában elbocsátották. Végkielégítését az állam 98 százalékos adóval sújtotta, vagyis 2,4 millió forintot kellett volna visszafizetnie, ezért fordult az EJEB-hez.
Szintén a 98 százalékos adóhoz kapcsolódott a volt külügyminisztériumi dolgozó N. K. M. kérelme. A strasbourgi bíróság oldalára feltöltött dokumentumból kiderül, a budapesti nőt harminc év után nyolchavi fizetésének megfelelő összegű végkielégítés illette, de ezt soha nem kapta meg, mert munkáltatója rögtön az adóhatóságnak utalta a pénz 98 százalékát. Az EJEB szerint a munkáltató ezzel megsértette a tulajdonjogot és N. K. M. jogait is, hiszen a dolgozó joggal számolt hosszú távon a végkielégítéssel.
A 98 százalékos adót 2010-ben fogadta el a parlament, az Alkotmánybíróság 2010 októberében ítélte alkotmányellenesnek. Ezután 2011 májusában módosították a szöveget, habár a kifejezetten alkotmányellenesnek ítélt részek, például a visszamenőleges hatály változatlanok maradtak. Mindez tíz héttel N. K. M. és Gáll elbocsátása előtt történt, emlékeztet a dokumentum.
Az EJEB-iratból az is kiderül, hogy a bíróság a 98 százalékos adót társadalmilag fontos intézkedésnek tekinti, amely ráadásul az elbocsátottakat érinti. Megemlítik, hogy a végkielégítés szerzett jog, a nyugdíjhoz hasonlóan.
Strasbourg a döntésnél figyelembe vette, hogy a 98 százalékos adót a kormány a gazdasági válság miatt írta ki, de szerintük N .K. M. számára ez akkor is túlzott egyéni terhet jelentett. Ráadásul a nőnek a törvény elfogadása és az elbocsátása közötti rövid idő alatt nem volt elég ideje felkészülni az adó kivetésének következményeire. A bíróság számára fontos körülmény volt, hogy az adót korábbi adóévekhez kapcsolódó tevékenységre vetették ki, és a korábbi adóknál jóval nagyobb mértékben. Ez Strasbourg szerint túlzott beavatkozásnak számít a tulajdonjog szempontjából. A törvénymódosítások és az elbocsátás között eltelt idő arra sem lehetett elég, hogy az új jogszabály technikai hiányosságait javítsák, mondták ki
Gáll és N. K. M. is 11 ezer euró kártérítést és 6 ezer euró költségtérítést kapott. A negyvenéves R. Sz., akit 2010 júliusában bocsátottak el egy állami tulajdonú Kft.-től, 25 ezer euró kártérítést és 3400 euró költségtérítést kapott a 98 százalékos adó miatt.
A különadót először öt évre visszamenőlegesen vezették be 2010-ben, ezt a verziót azonban az Ab éppen ezért elkaszálta. A kormány ezután csökkentette az Alkotmánybíróság jogköreit. Az adótörvényt minimális módosításokkal nyújtották be újra, de az AB azt megint visszautasította az emberi méltóság jogára hivatkozva. A törvény 2011-ben hatályba lépett legutolsó verziója szerint 2010 óta érvényes.
Hogy volt régen...?
