A kormány összesen mintegy 225 milliárd forinttal többet fordít jövőre a közszféra béremelési programjára – derült ki a Magyar Idők birtokába került dokumentumokból. Ennek jelentős részét, mintegy 90 milliárd forintot az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozók juttatására fordítják. Ezen területeken belül az emelkedő bérek érintik az ápolókat, szakorvosokat, szakgyógyszerészeket, mentőket, valamint a szociális ágazat mintegy 93 ezer dolgozóját.
A kormány és az egészségügyi szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek között korábban született bérmegállapodásnak megfelelően az egészségügyi szakdolgozók idén szeptembertől új bértábla alapján kapják a fizetésüket, ezzel átlagosan bruttó 26,5 százalékos béremelésben részesülnek az idén, és bruttó 12 százalékos emelésben 2017 novemberétől, majd 8-8 százalékos alapbérnövelésben 2018., illetve 2019. november elsejétől. Az ápolók négy lépésben történő, átlagosan 65 százalékos béremelése 76 464 szakdolgozót és 1247 egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert érint.
A megegyezés eredményeként az állami fenntartású intézmények szakdolgozóitól ez év július 1-jétől, a pedagógusokhoz hasonlóan, a munkáltatók átvállalják a havi 722 forintos kamarai tagdíjakat. A bérrendezés majdnem húszezer orvost és nyolcvanezer ápolót érint, és a lépésre ez évben, illetve jövőre összesen százmilliárd forintot fordít a kormány.
A béremeléseknek köszönhetően 2019 végére, vagyis 38 hónap alatt összességében bruttó 60-70 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére. Az OKJ-s végzettségű, pályakezdő ápolók bruttó bére jelenleg 129 ezer forint, ez 2019 végére 60 százalékkal, 78 ezer forinttal emelkedik.
Az ugyancsak OKJ-s végzettségű, de már több évtizede a pályán lévő szakdolgozók jelenlegi 160 ezer forintos bruttó bére 122 ezer forinttal, 76 százalékkal emelkedik ugyanezen időszak alatt. Még nagyobb alapbéremelésre számíthatnak a főiskolát végzett ápolók: a kezdők most 163 ezer forint bruttó bért kapnak, ez 2019-re 256 ezer forintra emelkedik. Az ugyancsak főiskolát végzett, de már évtizedes tapasztalattal rendelkező ápolók bruttó alapbére pedig a jelenlegi 230 ezer forintról 363 ezer forintra nő. A most elsőéves főiskolás ápolótanulók pedig a jelenlegi béreknél már csaknem százezer forinttal magasabb fizetést kaphatnak a bérmegállapodásnak köszönhetően.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott, közalkalmazott szakorvosok és a szakgyógyszerészek alapbére két lépcsőben, idén szeptemberben és jövő novemberben összesen bruttó 207 ezer forinttal emelkedik. Míg idén szeptember elsejétől bruttó 107 ezer forinttal vihetnek haza többet az érintett dolgozók, jövő év novemberétől további bruttó 100 ezer forinttal nő a bérük. 2017 őszén a szakorvosjelöltek és a kórházi gyógyszerészek alapfizetése is nő, bruttó 50 ezer forinttal. A mentősök sem maradnak ki a bérfejlesztésből. A mentőorvosok a szakorvosoknak, a mentőápolók pedig a szakdolgozóknak járó béremelésben részesülnek. Ugyanakkor esetükben további emelés is várható, amennyiben elkészül a jelenleg kidolgozás alatt álló önálló életpályamodell.
Az egészségügyben dolgozók alapbérének emelésére idén 19 milliárd, jövőre pedig 82 milliárd forintos többletforrást fordít a költségvetés.
A szociális dolgozók bérkiegészítését és bérpótlékát jövőre is biztosítja az állam. A 2014-ben indított juttatások az elmúlt két évben 16 százalékkal, vagyis bruttó 24 ezer forinttal emelkedtek. Ez a bérfejlesztés folytatódhat, ebben az esetben 2014-hez képest 2017-re elérheti a 30 százalékos emelkedést is.
A költségvetés tartalmazza azt a 7,5 milliárdos többletforrást, amely a bérek további emelését biztosíthatja. Erről ugyanakkor még nem született kormányhatározat, de amennyiben megegyezés és döntés születik, három év alatt 47 ezer forinttal emelkedő bérekről beszélhetünk az ágazatban, ami valóban 30 százalékos emelkedésnek felel meg úgy, hogy a rendelkezésre álló 7,5 milliárd forintot szeptembertől, három hónap alatt mintegy kilencvenezer szociális ágazati dolgozónak fizetnek ki.
A szegénységet csökkentő kormányzati intézkedések eddigi tanulságairól tanácskoztak szakemberek az Emberi Erőforrások Minisztériuma Területi hátrányok leküzdése – eszközök és eredmények című konferenciasorozatának részeként. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint fontos, „hogy a területi szempontot ágazatokon átívelő megközelítésben vegyük figyelembe, amint a társadalmi, gazdasági problémák kezeléséhez is átfogó programokra van szükség”. Köpeczi-Bócz Tamás, a tárca európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, az általános iskolákban az egy főre jutó tanulói létszám a keleti régióban a legmagasabb, ott, ahol a legnagyobb a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Kiemelte, jellemzően olyan „beavatkozások” történtek, illetve folytatódnak, amelyek elsősorban a gyermekeket sújtó nélkülözés, szegénység felszámolására koncentrálnak. A cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának 10 százalék alá csökkentése – közölte.
Hogy volt régen...?
