Felújították Gyula egyik legrégibb lakóépületét, a Máriás-házat

Felújították Gyula egyik legrégibb lakóépületét, a Máriás-házat, amely tájházként, a német nemzetiségi önkormányzat kulturális központjaként és közösségi házként működik majd.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a vasárnapi átadási ünnepségen azt mondta, a Máriás-ház és a homlokzatán lévő Mária-szobor nem csupán szimbolikus jel, hanem figyelmeztetés is: lehet, hogy most nekünk kell segítenünk azoknak az országoknak, „ahonnan ezer éve a hittérítők érkeztek”.

„Ha mi itt, Európában akár a katolicizmust, akár az evangélikus, református vagy az ortodox kereszténységet erősítjük, (azzal) segítjük Nyugat-Európa más országait abban, hogy lássák, nem szégyen, ha egy homlokzaton ott van a Mária-szobor, nem szégyen, ha a nemzetiségek összefogva megújítják, megszépítik templomaikat és közösségi házaikat” – fogalmazott.

Az államtitkár kifejtette, a nehéz idők ellenére is támogatják a német nemzetiséget a fejlesztések megvalósításában. Összesen 330 millió forintból 145 kisebb, 1-5 milliós, jellemzően energetikai felújítást végezhetnek el kormányzati támogatásból.

Mivel országosan a német nemzetiség tartja fenn a legtöbb oktatási intézményt a nemzetiségek közül, 10-20 millió forinttal támogatják a kisebb energetikai beruházásokat, és 1,3 milliárd forint értékben nagyobb iskolafelújítást Pécsen, Budakeszin, Biatorbágyon és Baján – ismertette.

Soltész Miklós kijelentette, hogy a Máriás-ház szomszédságában lévő Szent József katolikus templomot meg kell újítani, mert az ősökre az egyházon keresztül is méltó módon kell emlékezni.

Kovács József, a Fidesz országgyűlési képviselője a ház történetét felelevenítve elmondta, az első lakói – egy szőlészettel, gyümölcstermesztéssel foglalkozó kisbirtokos német család – 1775-ben költözhettek be. 1866 és 1904 között K. Schriffert József, Gyula egykori országgyűlési képviselője és családja élt ott.

Mittag Mónika, Gyula német nemzetiségi önkormányzatának elnöke azt mondta, a ház most ünnepli „harmadik születését”.

Az első 1770-1775-ben volt, a megépítésekor. 1801. július 9-én néhány házzal arrébb inasok dohányoztak, amiből akkora tűzvész lett, hogy néhány óra alatt leégett az akkori német Gyula és magyar Gyula egy része is. Csak ez a ház maradt meg, ennek emlékére állították a homlokzatára egy haranglábszerű fedeles, pilaszteres kerettel övezett szoborfülkébe a Mária-szobrot. Az eredeti szobor a kiállításon tekinthető meg, a felújítás során Szőke Sándor szobrászművész újat alkotott a homlokzatra.

Az épület harmadik újjászületése 2009-ben kezdődött, amikor az önkormányzat megvásárolta az erősen pusztulásnak indult, üresen álló házat, és átadta a német nemzetiségi önkormányzatnak – mondta Mittag Mónika.