A Jó állam jelentés 2015 a kormányzati képességekről, azok dinamikájáról számol be; a másfél éves tudományos kutatómunkán alapuló kötetet pénteken Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatta be Kis Norbert, az intézmény továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese és Kaiser Tamás, az Államtudományi Intézet tudományos igazgatója, a kiadvány szerkesztője.
A jelentés célja, hogy mérni lehessen a kormányzati képességeket az egyes meghatározott hatásterületeken, hogy ezzel segíteni tudják a jobb, hatékonyabb kormányzást. A méréshez mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Számvevőszék adatait használták fel. Kis Norbert kiemelte, az Államreform Bizottság két körben tárgyalta már a jelentést, és azt állapította meg, hogy egy évente ismétlődő mérés megbízható visszacsatolást adhat a kormányzati képességekről. A kiadvány a legszélesebb nyilvánosság számára készült – mondta még –, tehát mind az akadémiai, mind a kormányzati, mind a civil szférának.
Kaiser Tamás arról beszélt, hogy az utóbbi időben aktuálissá és fontossá váltak az ilyen jellegű kutatások szerte a világban. Ennek okaként azt a 2008 óta tartó, számos vitát kiváltó paradigmaváltást nevezte meg, amely szerint - mint mondta - vissza kellene helyezni az államot az őt megillető jogokba, vagyis meg kell erősíteni az államot, amelyet az utóbbi időben a piac visszaszorított.
Az évről évre megjelenő jelentés diagnózist, értékelést kíván adni arról, milyen trendet mutatnak éppen az egyes kormányzati képességek alakulásáról – folytatta a tudományos igazgató. A kiadvány készítői olyan rendszert hoztak létre, amely azt méri és értékeli, hogy az egyes kormányzati képességek hogyan változnak, erősödnek vagy gyengülnek. A jelentést az NKE-n belül alakult munkacsoport készítette, a kutatók a mindenkori kormány számára visszacsatolást, diagnózist kívánnak adni az egyes kormányzati képességeket jellemző trendekről.
A mérés hat kormányzati hatásterületre terjed ki:
- biztonság és bizalom a kormányzatban,
- közösségi jóllét,
- pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség,
- fenntarthatóság,
- demokrácia,
- hatékony közigazgatás.
Utóbbi területen a kiadványban egyebek mellett azt vizsgálták, hogy az elmúlt években hogyan alakult az állampolgárok ügyintézésre fordított ideje, egy kormánytisztviselőre átlagosan hány ügyirat jut, hogyan nőtt a kormányablakokban intézhető ügykörök száma, illetve melyek az ügyfelek által leggyakrabban fizetendő szolgáltatási díjak és illetékek.
A jelentés már elérhető a Közszolgálati Egyetem weboldalán.
Hogy volt régen...?
