Egyelőre megmenekültek a ceglédi játszótéri focipályák

Felfüggesztette a Kúria a ceglédi focipályák bezárását és lebontását elrendelő jogerős bírósági határozat végrehajtását, amit két panaszos szomszédnak igazat adva a Fővárosi Ítélőtábla hozott meg még február folyamán.

Így elvileg a labdázók újra használatba vehetők, és a bontásról egyelőre nem kell intézkednie az önkormányzatnak – mondta a 24.hu-nak Ferenczi Norbert, a ceglédi önkormányzat ügyrendi és jogi bizottságának fideszes elnöke: „Ha a Kúria nem függesztette volna fel az ítélet végrehajtását, akkor legkésőbb októberben le kellett volna dózerolni a két sportpályát.”

Csáky András polgármester óvatosabban fogalmazott: „Több jogi álláspont van, véleményem szerint a Kúria végzése csak a bontás felfüggesztésére vonatkozik, így a pályák kinyitásával megvárnánk a Kúria végső döntését .”

A Kúria csak kivételes esetekben szokta felfüggeszteni a jogerős ítéletek végrehajtását, de most indokoltnak tartotta az önkormányzat erről szóló kérelmét.

„A bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna” – olvasható a Kúria végzésben.

A döntéssel azonban még nem menekült meg teljesen a két ceglédi focipálya, ez csak ideiglenes intézkedést jelent: a végső ítéletet a Kúria fogja kimondani, mivel az önkormányzat felülvizsgálati kérelemmel támadta meg a Fővárosi Ítélőtábla bontási határozatát.

Mint márciusban a 24.hu megírta, a várost sokkolta a bírósági ítélet, több megmozdulást is szerveztek a helyiek a pályák megmentéséért, amiket az önkormányzat február végén a bíróság rendelkezésének megfelelően kénytelen volt lelakatolni.

A két lakótelepi focipálya két szomszédot zavart, akik összefogva bíróságra vitték az ügyet. Az ítélőtábla végül egy akusztikai igazságügyi szakvéleményre hivatkozva záratta be a két labdázót, és rendelte el lebontásukat, ugyanis a szakértő egészségügyi határérték feletti zajhatást mért a labdapattogtatásnál. A szakértői vélemény azonban sok sebből vérzett: mindössze egyszer mért a szakértő az egyik helyen, a másiknál pedig kénytelen volt modellszámítást alkalmazni, így hozta ki a határérték feletti zajhatást. Ráadásul a szakértő utólag elismerte, hogy a szakvéleményében elnézte a zajhatárt.