Sérti a szólásszabadságot, hogy az új polgári törvénykönyv a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát a „méltányolható közérdek” igazolásához köti. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette – írja a Népszabadság.
A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) egyik rendelkezése kimondta, hogy a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja”. Vagyis: egy közszereplőről kinyilvánított vélemény az ő személyiségi jogait – a szükséges és arányos mértékben – csak akkor korlátozhatja, ha ahhoz méltányolható közérdek fűződik.
Az alapvető jogok biztosa a feltételrendszer egyik elemét, a „méltányolható közérdek” megkövetelését alaptörvény-ellenesnek tartotta, ezért a rendelkezés alkotmányossági felülvizsgálatát kezdeményezte. Mást nem is kérhetett, mert az alkotmány szerint a „véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”. Az Ab egy korábbi határozat szerint egyébként például egy politikusnak az akár durva kritikát is, annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül tűrnie kellett, ám időközben az alkotmányba emelték: emberi méltóságuk nem sérülhet.
Az Ab a határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a szabad társadalmi vitát szolgáló gyakorlása minden esetben kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdeknek minősül. Tehát nincs szükség további „közérdek” igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálatára másoknál lényegesen szélesebb körben nyíljék lehetőség, ezért ez a feltétel indokolatlan mértékben szűkítené a szabad véleménynyilvánítást.
A „méltányolható közérdek” feltétel annak elismerése mellett is indokolatlan – szögezték le – , hogy a jogalkalmazónak mérlegelési lehetőséggel kell bírnia a szólásszabadság és a közéleti szereplők személyiségvédelme ütközésének feloldására. A „szükséges és arányos mértékben”, illetve „az emberi méltóság sérelme nélkül” fordulatok azonban minden releváns szempont érvényesítésére mozgásteret biztosítanak.
Az Ab rámutatott arra is, hogy a fokozott alkotmányos védelem alatt álló közéleti véleményszabadság fókuszában elsősorban a közügyek, s nem a közszereplők állnak, ezért a személyiségvédelem korlátozott érvényesülése nem csupán a hivatásszerűen közszereplést vállalók esetében érvényesül. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban a megszólalással érintett személy státusát: a közhatalmat gyakorló személyek és a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb körben minősül „szükségesnek és arányosnak”. Az ő esetükben a közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás főszabály szerint nem lehet alapja polgári jogi felelősségre vonásnak.
Rámutatott ugyanakkor az Ab arra is, hogy mindez nem járhat az emberi méltóság védelmének kiüresedésével. A közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti.
Indokolt lehet a polgári jogi felelősség megállapítása akkor is, amikor a megfogalmazott vélemény az érintett személy emberi státusának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásaként már nem az új Ptk.-ban nevesített személyiségi jogokba – például a becsület és a jó hírnév védelmébe –, hanem az emberi méltóság alaptörvényben is rögzített korlátozhatatlanságába ütközik.
Azt viszont majd csak a bírói gyakorlat döntheti el, mi sért személyiségi jogot, s mi az emberi méltóságot. Vagyis: lehet-e majd egy politikust hazugnak, csalónak, tolvajnak vagy hazaárulónak minősíteni, mert ezek a fordulatok általában alkalmasak lehetnek az emberi méltóság megsértésére is.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt fűztek. A döntést tehát ezúttal is nyolc-hét arányban fogadta el a testület, és azt kizárólag a jobboldalhoz köthető bírák utasítottak el.
Hogy volt régen...?
