A költségvetési szféra átlagos bérszintje immár stabilan meghaladja a versenyszféráét. A kormányzati keresetnövelések miatt emelkedik gyorsabban a reálbér is.
Szeptemberben 5,1 százalékos átlagos éves bérnövekedési ütemet regisztrált a statisztikai hivatal, valamivel kisebbet az eddigi idei csúcsnál, az augusztusi 5,4 százaléknál. A közfoglalkoztatottak nélkül 5,3 százalékos a bővülés (számuk a kilencedik hónapban nem változott érdemben az egy évvel korábbihoz képest, így a torzító hatás is kisebb). A csökkenő árak miatt mindez gyors, 5,5, illetve 5,7 százalékos reálbér-növekedést jelent.
Mindebben az állami béremelések játszanak szerepet: közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési szférában 8,2 százalékkal voltak nagyobbak a keresetek a tavaly szeptemberinél. Ennek részben a szociális szférában kifizetett kiegészítő pótlék, leginkább azonban a fegyveres testületek bérrendezése az oka. A közigazgatási-védelmi ágazatban 11 százalék feletti volt a bérnövekedés (augusztusban ennél is nagyobb volt: meghaladta a 20 százalékot), ezen belül azonban a szociális szférában kevesebb mint 5 százalékos keresetemelkedés volt. Felfelé húzza az állami jövedelmek átlagát a pedagógusok béremelése is: az oktatásban még szeptemberben is 6,6 százalékkal voltak magasabbak a keresetek az egy évvel korábbinál.
A versenyszférában viszont a bérek csak 4,2 százalékkal emelkedtek: leginkább az építőiparban nőttek a keresetek (7 százalék feletti ütemben), a feldolgozóipar 3,9 százalékkal emelt, míg a pénzügyi szférában csupán 1,2 százalékkal lettek magasabbak a bérek. Az első kilenc hónap hasonló képet mutat: január–szeptemberben a versenyszféra 3,7 százalékkal fizetett többet a dolgozóinak, a költségvetési 4,6 százalékkal. Az arányok tulajdonképpen változatlanok: előbbiben az építőipar, utóbbinál pedig a védelmi és oktatási ágazat húzza felfelé az indexet. Az állami béremelések tavaly 5,9 százalékot értek el, akkor is meghaladva a versenyszféra 4,5 százalékos ütemét (megint csak közfoglalkoztatottak nélkül számolva).
Hogy volt régen...?
