Az állami tisztviselők új képzési programjának és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításának célja a versenyképesebb, naprakészebb közigazgatás kiépítése, amely hozzájárul egy jól működő gazdasághoz és a polgári társadalom megerősítéséhez is – hangoztatta a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára az állami tisztviselők új rendszerű képzésének nyitórendezvényén.
Az állami tisztviselőkről szóló, nyáron hatályba lépett törvény jelentős mértékben átalakítja a tisztviselők képzésének rendszerét annak érdekében, hogy a közigazgatás valós fejlesztési igényeit jobban szolgáló, a tanulást hatékonyabban támogató képzések fogadják a tisztviselőket. A törvény két új előmeneteli képzést vezet be, a kormányzati tanulmányok és a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzést, mindkettőt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valósítja meg. A tervek szerint az ősszel, illetve keresztfélévben induló képzéseknél a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2018 végéig finanszírozni fogja a jelentkezők képzési díját és a tananyag költségét A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpályaprogram és oktatás technológiai fejlesztése elnevezésű, kiemelt EU-finanszírozású projektből.
2010-ben elkerülhetetlenné vált, hogy a kormány új alapokra helyezze az elavult magyar közigazgatást, mert a hatalmas apparátus túl sok pénzbe került, és nem serkentette, hanem akadályozta az ország gyorsabb, sikeresebb, versenyképesebb fejlődését – mondta Vidoven Árpád államtitkár (képünkön) Az igazi tisztviselő című ünnepi rendezvényen. A kormány vallja, hogy a jó és erős állam csak a megfelelően képzett, elhivatott közszolgákkal valósulhat meg. Ehhez valódi jövőképet kínáló életpályamodell és az ehhez társuló, a járásoknál már bevezetett és fokozatosan, felmenő rendszerben a közigazgatás minden szintéjén megjelenő megfelelő bérezés szükséges. Az államtitkár szerint az új életpályamodell bevezetésével, az előmeneteli rendszerrel, a bérezéssel megtették az első lépést, cserébe a tisztviselőknek folyamatosan képezniük kell magukat, de ez a képzés nemcsak a tisztviselőknek, hanem az egész közszolgáltatásnak is érdeke, mert „egy versenyképes, jó állam alapját a megfelelően képzett és elhivatott közszolgák adják”.
A képzést megvalósító Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt szerepe van a megújuló képzési rendszerben. Patyi András rektor előadásában arról beszélt, az emberekre, ügyfelekre irányuló közigazgatási működés erősítése, folyamatos fejlesztése áll az új képzési rendszer középpontjában. Mint mondta, a közigazgatás „jósága” a tisztviselők képességein, készségein, tudásán és tapasztalatán múlik, és ha ezek a kompetenciaelemek rendben vannak, elkövethető akármilyen hiba, adott esetben születhet akármilyen rosszul megalkotott jogszabály, a hivatal és a hivatal vezetője „át tudja segíteni rajta a közigazgatási ügyet”. A rektor szólt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyedül nem lenne képes ezt a kompetenciafejlesztő munkát elvégezni, ebben partnerei lesznek a megyei és fővárosi kormányhivatalok, valamint a közigazgatással foglalkozó egyetemek.
Janza Frigyes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói testület ügyvivője előadásában arról beszélt, hogy a tisztviselők kompetenciájának fejlesztése a közmegelégedés kivívásának eszköze, és ezt szolgálja a képzési rendszer átalakítása. Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke pedig arról szólt, hogy csaknem nyolcvanezer kormánytisztviselő naponta szolgálja a közjót.
Hogy volt régen...?
