Arra kérik a kormányt a szakszervezetek, hogy a családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteriaelemeket őrizze meg, fenntartásukról pedig kössön a szociális partnerekkel 2022-ig szóló kiegészítő megállapodást.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László csütörtökön Budapesten az Országház előtt tartott sajtótájékoztatót. Szerinte kérésük egyet jelent a 2016 novemberében a kormány, a munkaadó és a munkavállalói érdekképviseletek által elfogadott hatéves bérmegállapodás kiegészítésével. A szakszervezetek az öngondoskodás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a diákhitel törlesztéséhez adott munkaadói juttatás adómentessége és az iskolakezdési támogatás fenntartására törekszenek – sorolta az érdekképviseleti vezető. Mint mondta, mindezek egybeesnek a kormány társadalompolitikai céljaival is.
Kordás László álláspontja szerint a 2022-ig szóló megállapodásban szereplő béren kívüli juttatási elemekről a kormánynak, a munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek közösen kellene dönteniük. A megállapodásban ezen felül a feleknek vállalniuk kellene, hogy ehhez nem nyúlnak hozzá a következő négy évben, így nem javasolják a megállapodásban szereplő cafeteriaelemek kibővítését sem.
Ezek a kikötések azért fontosak – folytatta az érvelést –, mert a kormány éppen a jelenlegi, átláthatatlan cafeteriarendszerre hivatkozva akarja átalakítani a béren kívüli juttatásokat. Szerinte, ha ebben a négyéves megállapodásban rögzítenék, hogy a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteriaelemek sora nem bővíthető, akkor nem kellene attól tartani, hogy ismét egy bonyolult rendszer alakul ki.
A MASZSZ elnöke arról is beszélt, hogy a héten volt az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), ahol levelet adtak át Izer Norbertnek, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárának. A levélben az OKÉT, illetve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkavállalói oldalának szakszervezetei foglalták össze az általuk legfontosabbnak vélt béren kívüli juttatási formákat, amelyek megegyeznek a csütörtöki rendezvényen ismertetett cafeteriaelemekkel. A levélben a munkavállalói érdekképviseletek azzal érveltek, hogy „a törvényjavaslatnak a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatások szabályozására vonatkozó tervezete az aláíró szervezetek (MASZSZ, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Hetedik Szövetség, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) egységes álláspontja szerint nemzetgazdasági szempontból indokolatlan, a költségvetésnek érdemi többletbevételt nem eredményez, munkavállalóknak viszont jelentős nettó jövedelemcsökkenést is eredményezhet, ami erodálhatja az elmúlt évek béremeléssel kapcsolatos eredményeit”.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a cafeteriarendszer átalakítása közel 2 millió munkavállalót érint, akiknek éves szinten 90 ezer forintos kieséssel kell számolniuk, ha a kormány a benyújtott adótörvényeket változatlan formában fogadja el.
Hogy volt régen...?
