Az Uzsoki utcai Kórházban idén indult pilot program nyomán került az érdeklődés középpontjába az „államiban magán” betegellátás, pedig már évek óta elérhető, például az egyetemi klinikákon. Főként a várólisták növekedésével, egyre nagyobb is az igény a magánellátásra – írja a Világgazdaság.
Eredetileg külföldieknek nyújtott VIP-ellátásnak szánták, de ma már több a magyar betegük, így pilot program lett a fővárosi Uzsoki utcai Kórházban indult magán-betegellátás. Ficzere Andrea, az intézmény főigazgatója ma az egyik legtöbbet szereplő kórházigazgató.
A napokban egy rendezvényen ismételte el sokadszor: ők a rendelkezésükre álló kapacitástöbbletet igyekeznek kiaknázni annak érdekében, hogy ha már vannak olyan betegek, akiknek van igényük és pénzük arra, hogy az államilag biztosítottnál gyorsabban, vagy kulturáltabb körülmények között gyógyuljanak, azok ne a magánintézményeket gyarapítsák. Főleg akkor ne, amikor az egészségügy minden eddiginél forráshiányosabb, az orvosok és nővérek tömegei pedig a határon túl kénytelenek megkeresni a megélhetésükhöz szükséges pénzt.
A magánbetegek ellátása a közellátástól elkülönítetten működik, a személyzet tisztes bérkiegészítéshez jut ez által, és még így is marad 20-25 százalék tiszta haszna a kórháznak, amiből fejleszteni, beruházni tud. Mindezek alapján nem csoda, hogy, mint a kórház igazgatója jelezte, az Uzsokiban októbertől még nagyobb területen fogadnak majd magánbetegeket.
A Pécsi Tudományegyetemen 2011-ben döntöttek úgy: önálló státuszt hoznak létre a biztosítókkal és a betegfejvadász-cégekkel való kapcsolattartásra, hogy az akkori háromszorosára növeljék a klinikák szabad kapacitásának terhére igénybe vett magánellátások volumenét. Ivádi Vilmos, a pécsi Klinikai Központ igazgatóhelyettese most egy konferencián közölte: a szervezett magánfinanszírozott ellátás bevezetésének kapujában állnak.
Debrecenben szintén nem ma kezdték: ott 2007 óta működik szervezett formában a térítéses betegek ellátása, amely az óta is folyamatosan fejlődik. Az ellátást végző klinikákon külön kórtermek állnak rendelkezésre a magánbetegek ellátására, de a Klinikai Központ éppen a közelmúltban jelölt ki egy egységes fekvő- és járóbetegellátási funkcióval rendelkező Térítéses Betegellátó Központot. Soltész Pál egyetemi tanár, a központ orvos-szakmai igazgatója a VG-nek elmondta: a térítéses betegellátásból származó bevétel még szerény, de a rendszer továbbfejlesztése, a betegvonzó specialitások bevezetése érdemi növekedést hozhat. A többletbevételt itt is az orvosok és nővérek bérének emelésére és az OEP finanszírozott ellátás színvonalának emelésére fordítják.
Hogy ez mennyit jelenthet, arra jó példa a Semmelweis Egyetem, amely még 2007-ben alapított gazdasági társaságot magánbeteg-ellátásra, átlagban havi fizetésük felét megkereshetik a nővérek, orvosok. Itt is a dolgozók legális többletjövedelemhez juttatása és a szabad kapacitások kihasználása a fő motiváció.
Kétszintűvé válik az egészségügy
A Kórházszövetség már két évvel ezelőtt azt javasolja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál is legyen lehetőség a fizetős betegek soron kívüli ellátására a várólistás műtétek esetében. A szakma másik képviselője, Szepesi András egészségügyi közgazdász szerint a magánellátás lehetővé tétele a kórházak, az azokban dolgozók és a betegek egyaránt profitálnak. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese pedig úgy fogalmaz, hogy az ellátórendszer elindult a kétszintűvé válás irányába, a határokat jogi és egyéb szempontból is tisztázni kell.
Hogy volt régen...?
